Jóval korábban érkezhettek az első emberek Észak-Amerikába, mint eddig véltük

2020. július 23. 16:28 MTI

A témában két különálló tanulmány is megjelent a héten a Nature című tudományos folyóiratban. Az egyik tanulmányban a közép-mexikói Zacatecas állam egyik hegyi barlangjában feltárt csaknem kétezer kőeszközről számoltak be a szakemberek.

Ciprian Ardelean, a Zacatecasi Autonóm Egyetem régésze szerint a mészkőből készült apró lemezkék és pengék húsvágásra, míg a kisméretű hegyek lándzsavégekként szolgálhattak.

A leletek korát 31 ezer és 12 500 év közé becsülik a kutatók. Ardelean szerint a barlangot évezredeken át használhatták téli menedékként a nomád vadászó-gyűjtögetők. A lelőhelyről nem sikerült emberi DNS-mintákat begyűjteniük a kutatóknak.

A Nature-ben közölt másik tanulmányt 42 észak-amerikai lelőhelyről származó leletre alapozták a szakemberek, valamint annak a földnyelvnek a fekvésére, amely Szibériát és Alaszkát kötötte össze a legutóbbi jégkorszak idején.

Ezen bizonyítékok alapján a kutatók úgy vélik, hogy az emberi jelenlét legalább a legutóbbi glaciális maximum - a sarki és kontinentális jégtakarók legnagyobb kiterjedése - időszakáig, vagyis nagyjából 26 ezer - 19 ezer évvel ezelőttig nyúlik vissza a kontinensen.

Az emberi faj nagyjából 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, ahonnan aztán szétszóródott a világba. A mostani eredmények ellentmondanak annak az elfogadott nézetnek, amely szerint az első emberek - akiket a Clovis-kultúra képviselőinek tartanak - körülbelül 13 ezer évvel ezelőtt érkeztek meg Amerikába az említett földnyelven keresztül.

A mostani eredmények azt sugallják, hogy az emberek az eddig véltnél korábban megérkezhetett a kontinensre - néhányan közülük feltehetőleg hajózva és nem a földnyelven át -, és közülük jó páran utód nélkül halhattak meg.

Az Oxfordi Egyetem kutatója, Lorena Becerra-Valdivia szerint a kontinens népessége nagyjából 14 700 évvel ezelőtt kezdett jelentősen gyarapodni.