Jézus és Mithrász neve is szerepel egy 1700 éves arámi feliraton

2026. július 8. 07:54 Múlt-kor

Új értelmezést kapott a délkelet-törökországi Zerzevan várának föld alatti Mithrász-szentélyében 2017-ben felfedezett arámi felirat, amelynek jelentését hosszú éveken át nem sikerült megfejteni. A Mardin Artuklu Egyetem kutatója, Mehmet Sait Toprak paleográfiai és nyelvészeti elemzése alapján a Kr.u. 3-4. századra keltezett szöveg a Mithrász-kultusz visszaszorulásának, valamint a kereszténység térnyerésének egyik legkorábbi ismert írásos bizonyítéka lehet.

A szíriai határtól nagyjából 64 kilométerre fekvő római erődben található szentélyt Mithrásznak, a fényhez kapcsolódó istenségnek szentelték, akinek misztériumvallása a Kr. u. 2–3. században a Római Birodalom jelentős részén elterjedt volt, különösen a katonák körében. A zerzevani föld alatti szentély napjainkban ennek az egykor népszerű kultusznak az egyik legjobb állapotban fennmaradt emléke, amelynek bejáratánál - sokak meglepetésére - egy keresztábrázolás és a most megfejtett arámi felirat is látható.

Toprak az arámi szöveget a 2–3. századból ismert ószír és más arámi feliratokkal vetette össze, majd arra a következtetésre jutott, hogy a felirat egyszerre említi Mithrászt és Jézus Krisztust, valamint utal a Szent Keresztre is. A kutató szerint ez az első ismert arámi nyelvű felirat, amely egy Mithrász-templom bezárására utal, és szimbolikusan is megjeleníti a két vallási hagyomány közötti történelmi átmenetet.

A feltárás vezetője, Aytaç Coşkun szerint a korábban előkerült pénzérmék már utaltak arra, hogy a szentélyt a 3. vagy a 4. században hagyhatták el, a most megfejtett felirat azonban ennél jóval konkrétabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az épületet keresztények zárták be. A kutatók ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy miután a 4. század római császárai a kereszténységet kezdték támogatni, a Mithrász-kultusz hamar rivális vallássá vált.