Jézus első csodája, megtalálták Kána igazi helyét?

2025. június 4. 13:05 Múlt-kor

Egy amerikai történész új bizonyítékokat tárt fel, amelyek arra utalnak, hogy Jézus első csodája – a víz borrá változtatása – nem a Káfarnaumi Kánaban, hanem attól néhány kilométerrel északabbra, a mai Hirbet Kána nevű helyen történt.

Mit ír a Biblia a csodáról?

A János evangéliuma szerint Jézus Galileában, egy esküvőn változtatta a vizet borrá. A leírás így szól: „A közelben hat kőkorsó állt, olyanok, amilyeneket a zsidók a szertartásos mosakodáshoz használtak, és mindegyikbe húsz-harminc gallonnyi víz fért.”

Jézus így szólt a szolgákhoz: „Töltsétek meg a korsókat vízzel!” Azok pedig csordultig megtöltötték.
Ezután azt mondta: „Most pedig merítsetek belőle, és vigyétek a lakoma urának.” Amikor az megkóstolta, a víz borrá változott.

Hivatalos és alternatív helyszínek

A katolikus hagyomány a mai izraeli Kána Káfarnaumi Kána települést tartja az esemény helyszínének. Az 1914-es Katolikus enciklopédia szerint a zarándokok évszázadok óta tisztelik ezt a helyet.

Ám Tom McCollough, a Centre College korábbi vallástörténész-professzora szerint a csoda valódi helyszíne Hirbet Kána, a Káfarnaumi Kánatól mintegy öt kilométerre északra. Hirbet Kána egy Kr. e. 323-tól Kr. u. 324-ig lakott zsidó falu volt.

Régészeti leletek Hirbet Kanában

McCollough szerint Hirbet Kána régészeti szempontból sokkal meggyőzőbb. „Egyetlen más falu sem rendelkezik olyan mennyiségű és minőségű bizonyítékkal, mint Hirbet Kána” – mondta a Pen News hírügynökségnek.

A legfőbb bizonyíték egy föld alatti barlangrendszer, amelyet keresztény zarándokok használtak. A járatok falain keresztény szimbólumokat, kereszteket és Jézusra utaló jeleket tártak fel, melyek több mint 1500 évvel ezelőttre nyúlnak vissza.

„Egy nagy keresztény tiszteleti helyet tártunk fel, amelyet az ötödik század végétől kezdve egészen a tizenkettedik századig, a keresztes hadjáratok idején is használtak a zarándokok” – mondta McCollough.

Az ásatás során előkerült egy oltár, egy polc egy kőedénnyel, valamint további öt edény tárolására szolgáló hely. Ez pontosan megfelel a Bibliában említett hat kőkorsónak. A falakon görög nyelvű feliratokat is azonosítottak, köztük a „Kürie Iészu” (azaz „Úr Jézus”) kifejezést.

Összhangban a történeti forrásokkal

McCollough szerint a régészeti leletek összhangban állnak a korabeli zarándokok beszámolóival is. „Az akkori zarándokszövegek, amelyek arról írnak, mit láttak és tettek a látogatók Galileai Kánában, pontosan illeszkednek ahhoz, amit mi feltártunk” – állítja.

A történész Flavius Josephus, az első században élt zsidó történetíró munkáira is hivatkozik. „Josephus Kánára vonatkozó említései földrajzilag Hirbet Kanával esnek egybe, és jól illeszkednek mozgásának útvonalához.”

Azt is megjegyzi, hogy az Újszövetség, Josephus, valamint a rabbinikus szövegek alapján Kána zsidó falu volt, Alsó-Galilea térségében, a Galileai-tenger közelében. Hirbet Kana mindezen feltételeknek eleget tesz.

McCollough szerint a Káfarnaum Kána csak a 18. század óta ismert zarándokhelyként. „A ferencesek abban az időben inkább a logisztikára és a zarándoklatok irányítására koncentráltak, mint a történelmi hitelességre” – vélekedik.

Történeti megerősítés a Bibliának?

A történész úgy véli, felfedezései megerősíthetik a Biblia történeti hitelességét. „Az ásatásaink alapján Hirbet Kána virágzó zsidó falu volt Jézus életének idején, és központi szerepet játszhatott szolgálatában.”

Hozzátette: „János evangéliuma szerint Kána Jézus egyik biztos pontja, működésének kiinduló helye volt. Ide tért vissza, amikor Júdeában ellenállásba ütközött.”

A legfrissebb kutatások sorába illeszkedik ez a felfedezés is. Világszerte több régészeti projekt folyik a bibliai helyszínek azonosítására.
2025 márciusában például a jeruzsálemi Szent Sír-templomnál dolgozó kutatók olyan kertre utaló nyomokat találtak, amely összhangban áll a Szentírásban leírtakkal.