Infarktussal ért fel a pofon, amelyet Hadrianopolisnál kapott a gótoktól a Római Birodalom
2021. május 24. 17:52 Múlt-kor
A gót háború
A 376-ban vívott marcianopolisi ütközet következményeként a gótok elárasztották Moesia vidékét. A fallal körülvett városok és helyőrségek biztonságban voltak, a vidéki római villák azonban nem, és elsősorban ezeket kezdték el kirabolni. A források szerint azok a gótok, akik a birodalomban éltek, és itt szolgáltak katonaként vagy éppen rabszolgaként, csatlakoztak a támadókhoz.
Valens azonnal érzékelte a helyzet súlyosságát, és megpróbált gyors békét kötni a Szászánida perzsákkal. A rendelkezésre álló egységek egy részét elküldte a csatatérré vált balkáni régióba, hogy megpróbálják visszaszorítani a gótokat. Valens társcsászárai ekkor már az unokaöccsei voltak, közülük Gratianus el is küldött egy kisebb erőt Richomeres vezetésével a nagybátyjának, hogy segítse őt.
A gótok kénytelenek voltak visszavonulni a gyülekező római erők elől a Balkán-hegységen keresztül, de azok üldözőbe vették őket, és az ún. Fűzfák csatájában összecsaptak velük. Előbbiek szekérvárba zárkóztak, míg a rómaiak ütközetet vállaltak. Nem tudjuk pontosan, hogy mennyien haltak meg a csatában, de Ammianus Marcellinus számos halottról számolt be. A rómaiak bal szárnya a csata során megingott, és visszavonult, de később rendezte sorait, és folytatta a harcot. Az ütközetet végül a beköszöntő éjszaka zárta le, de a gótok még további egy hétig nem mertek előjönni a szekérvárukból.
Hogy megelőzzék a gótok ismételt előrenyomulását, a rómaiak elzárták a Balkán-hegység hágóit, így télen Fritigern népe ismét éhezni kezdett. A gót vezető azonban hunokkal és alánokkal erősítette meg a csapatait, és sikeresen visszavonulásra kényszerítette a rómaiakat.
Még egy dolog kapóra jött Fritigernnek. Gratianus ugyanis 378-ban a fő erőivel ekkor Galliában harcolt az alemannok ellen. Bár győzött, ez éppen elég volt ahhoz, hogy késleltesse a balkáni hadszíntérre történő érkezését, amelyet csak augusztusra ígért. Valens azonban már június óta Konstantinápolyban volt, készen a mindent eldöntő csatára, és úgy döntött, hogy nem várja meg a nyugatról érkező erősítést.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
