Múlt-kor.hu

II. Miklós orosz cár is fogadta a Kuma-Magyaria nyomai után kutató Zichy-expedíciót

II. Miklós orosz cár is fogadta a Kuma-Magyaria nyomai után kutató Zichy-expedíciót

2021. április 30. 16:59 Múlt-kor

126 éve, 1895. április 30-án indult első keleti expedíciójára gróf Zichy Jenő politikus, Ázsia-kutató. A millenniumi hazafias hangulat ihlette tudományos célú utazás az Orosz Birodalom számos tájára kalauzolta a grófot és csapatát, ahol az egykor átvonult ősmagyarok nyomai után kutattak. 

A kisebb megszakításokkal 1865 óta országgyűlési képviselő grófot eredetileg családtörténeti kutatásai ihlették a magyarok eredetének visszakövetésére, valamint saját családjának Grúziában számontartott rokonságának meglátogatására. A honfoglalás ezredik évfordulója általános érdeklődést is ébresztett a téma iránt.

Az expedíció nem indult könnyen: a lelkesedés dacára Magyarországon is nehezen talált hivatalos támogatást hozzá, Oroszországban pedig ennél is kevésbé voltak fogékonyak elképzelésére, főleg a régészeti tevékenységre vonatkozó engedélyek kiadását illettően.

Zichy gondosan válogatott társaságot kért fel az expedícióra: Wosinsky Mór szekszárdi apátplébános régészként, Bálint Gábor és Szádeczky-Kardoss Lajos a kolozsvári egyetemről nyelvészként, illetve történészként, az örmény származású Csellingerián Jakab író pedig a kaukázusi nyelvek ismerőjeként csatlakozott.

Szádeczky-Kardoss egyúttal az utazás naplóját is vezette, a korban bevett gyorsírásos módszerrel (a feljegyzések szerint Wosinsky is vezetett egy saját naplót, ez azonban sajnos elveszett).

Vonatútjuk a mai Ukrajnán keresztül, Lembergen, Odesszán, Novorosszijszkon át vezetett a Kubán folyó völgyéig, ahol a magukat a magyarokkal rokonnak valló kabard nép körében kutattak, majd az általuk a jászok rokonainak tartott oszétokat is meglátogatták. A hazaút során Moszkván keresztül Szentpétervárt is elérő expedíció vezetőjét a cár, II. Miklós is fogadta.

Habár a Julianus barát utazása óta regélt Kuma-Magyariának már nem találták nyomát, az expedíció végrehajtotta az első orosz földön végzett magyar régészeti ásatásokat, eredményeiket pedig fényképezőgép segítségével is dokumentálták.

A feltárások mellett (amelyeket a szükséges engedélyek híján nem mindig végezhettek el) a helyi levéltárak és múzeumok anyagát is gondosan átfésülték, és antropológiai, kulturális megfigyeléseket is tettek.

Az expedíció mintegy 20 000 kilométert tett meg három és fél hónap alatt, a vasút mellett gyalog, lóháton, tevén és vízi utakon is közlekedtek.

Zichy Jenő első expedíciója máig a legkevésbé ismert, és a csoport tevékenységét hazaérkezésük után sokan illették kritikával. A negatív hangok ellenére a gróf további két alkalommal, 1896-ban, illetve 1897-98-ban indult Oroszországba neves tudósok társaságában, eme útjai jóval keletebbre, Közép-Ázsiába, majd egészen Kínába vezették. Érdemei elismeréséül 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

II. Miklós orosz cár is fogadta a Kuma-Magyaria nyomai után kutató Zichy-expedíciót

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra