Így járnak a becsületes megtalálók
2015. május 29. 15:18
A Régészet Napja alkalmából 2015. május 29-én a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában Puskás Imre Kulturális Örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár miniszteri elismeréseket adott át korábban ismeretlen, bronzkori régészeti leletek megtalálói számára. Mint elmondta, mivel a Békés és Zala megyei becsületes megtalálók nem bolygatták meg a régészeti helyszínt, hanem azonnal jelentették, nagy szolgálatot tettek a tudománynak, hiszen a szakemberek a leleteket az eredeti helyükön tudták megvizsgálni, így történeti értékük nem sérült.
A Régészet Napja alkalmából a tavaly Zala megyében előkerült bronzkori kincslelet és a Békés megyében felbukkanó, szintén bronzkori kard megtalálóinak – Benda Judit a középkori budai tanácsháza pincéinek rejtélyeiről tartott előadását követően – Puskás Imre Kulturális Örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár adta át a miniszteri elismeréseket.
Mint Puskás Imre kiemelte: a leletek megmentése fontos kihívás az örökségvédelemnek, hiszen sokan öncélúan próbálják meg eladni az általuk fellelt kincseket. „Egyre többen vannak, akik kedvtelésből, kíváncsiságból, haszonszerzésből fosztogatják ezen örökséget” - mondta, majd hozzátette: egy leletnek akkor marad meg az igazi értéke, ha azt a szakemberek az eredeti helyén, az eredeti pozíciójában vizsgálhatják meg. Ha ebből elmozdítják, a történeti értéke súlyosan sérül. „Ezért fontos, hogy szerencsére vannak olyanok, akik felmérik a jogkövető magatartás jelentőségét, annak a jelentőségét, hogy egy történeti kincsnek a múzeumban a helye” - fogalmazott a helyettes államtitkár, majd oklevéllel és pénzjutalommal ismerte el a jelenlévő két megtalálót.
2014-ben Zala megyében Szakál János, Szakál Tamás és Virág István véletlenül bukkant rá egy i. e. 1300-1200-ből való, tíz kilogramm össztömegű bronzkincsre, amely tíz sarlóból, két lándzsahegyből, hat nyak- és nyolc karperecből, négy fibulából, egy tokosbaltából és két, minden bizonnyal melldíszként szolgáló korongból állt. A fibula egyedi, eddig nem ismert, átmeneti formát mutat. A bronzkincs kiemelkedő értéknek számít, a korszak egyedülálló forrása, hiszen a régészek következtetni tudnak belőle a korabeli társadalom gazdagságára és a környező területekkel folytatott kereskedelemre. A kincsek az oklevelet átvevő Virág Istvánnak köszönhetően zalaegerszegi Göcseji Múzeum gyűjteményébe kerülhettek.
A Békés megyei Mezőberény mellett szintén tavaly egy bronzkori kard töredékei kerültek elő. Dombi Zoltán rögtön jelentette a felfedezést, s mivel nem bolygatta meg a helyszínt, a régészeti feltárás során kiderült, hogy a bronzkori kardot rituális okból törték több részbe, s temették el. Az ásatás során a kard még további öt része bukkant elő, valamint egy másik bronzkori kard is előkerült. A leletek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba kerültek.
Dombi Zoltán a Múlt-kor kérdésére elmondta, hogy 2014 júniusában egy esős-borongós időben indult motorozni Mezőberény határában, majd mikor leállította a motort, hogy sétáljon egyet, észrevette, hogy valami kiáll a 20-30 centiméteres kukoricával bevetett földből. Azonnal jelentette a mezőberényi szakembereknek, akik a helyszínen két, majd a feltárást követően még öt karddarabot találtak meg, köztük a csészeformájú markolatot. A közel háromezer éves kard tudomása szerint még vizsgálat alatt van.
Az elmúlt több mint egy évtizedben csaknem húsz személy részesült lelőhely, vagy lelet megtalálásáért, illetve megmentéséért elismerésben, ám a magyar állam idén pénzjutalomban is részesítette az eddig ismeretlen leletek bejelentőit, hiszen jogkövető magatartásukkal hozzájárultak hazánk régészeti örökségének megmentéséhez.