Így gyógyították a másnaposságot az ókori egyiptomiak
2015. április 22. 08:53
Akárcsak ma, az ókori Egyiptomban is igyekeztek megtalálni a másnaposság elleni legjobb ellenszert, ám míg manapság tablettákat kapkodunk be, s egyéb házi készítésű koktélokat szürcsölgetünk, esetleg - a „kutyaharapást szőrivel” elv alapján - bedobunk egy felest, az egyiptomiak egy levelekből készült nyakláncra esküdtek.
Egy újonnan lefordított görög nyelvű papirusz szerint a legjobb ellenszer a „részeges fejfájás” ellen, ha az „alkohol áldozata” egy bizonyos cserje, az alexandriai chamaedaphne (Ruscus racemosus) leveleit egy fonalra felfűzi, s a nyakába teszi. Az ókori orvostudomány szerint e növény enyhíteni képes a fejfájást, azonban arra, hogy a módszer valóban működött-e, nincs forrásunk.
A másnaposság elleni szert is tartalmazó 1900 éves papirusz egyike azon félmillió dokumentumnak, amelyeket Oxyrhynchus ókori egyiptomi város szeméttelepén talált meg két kutató, Bernard Grenfell és Arthur Hunt még a 19. század végén. Az Oxyrhynchus-papiruszoknak nevezett gyűjtemény a legnagyobb ókori kézirat-együttes, 800 dobozban tárolják az oxfordi Sackler-könyvtárban.
Az időszámításunk előtti 6-1. századból származó szövegek nagyrészt görögül íródtak, de van köztük latin, héber, kopt, szír, arámi, arab, núbiai és perzsa nyelvű irat is. Ezen ősi papiruszok szerzői zömében a görög tudásanyagot jegyezték le, Oxyrhynchus lakóit ugyanis Nagy Sándor hódításait követően igen erőteljes hellenisztikus hatás érte.
Az Oxyrhynchus-papiruszokról szóló új tudományos kötetben harmincféle (köztük található a másnaposság elleni szer is) gyógymód található, így ez az egyik legnagyobb, az ókori tudományt összefoglaló publikáció, írta a LiveScience-nek Vivian Nutton, a University College London munkatársa. A gyűjteményben orvosi értekezések, valamint különböző betegségekre vonatkozó kezelések szerepelnek, például az aranyérre, a fekélyre, egyes fogászati problémákra, de néhány töredék szembetegségeket és gyógymódjukat is megemlíti.
Ez utóbbi csoportba tucatnyi szemcsepp tartozik, amelyek célja a „lélek tükrének” kitisztítása volt. Az egyik ilyen szer a szem váladékát távolítja el, összetevői között pedig rézdarabkákat, antimon-oxidot, fehér ólmot, az olvasztás során keletkező, gondosan átmosott kohósalakot, keményítőt, szárított rózsát, esővizet, gumiarábikumot, mákot és kelta nárdusolajat is találhatunk.
A szemcseppekkel történő kezelések mellett drasztikusabb módszerekkel is megpróbálták a szem világát megóvni: az egyik szövegben egy szemműtét technikáit ecseteli a szerző. Egy másik töredék pedig magát a végrehajtott műveletet mutatja be. A páciensnek - aki valószínűleg az első személy lehetett a történelemben, akinek szemműtétjét lejegyezték - a szempillái befelé fordultak, ezért pislogásnál irritálták a szaruhártyát; a folyamatos karcolás végül vaksághoz is vezethetett volna, ha nem foglalkoznak a tünetekkel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
