Így állították meg az elején az 1957-es ázsiai influenzát
2020. március 20. 12:11 Múlt-kor
1957. április 17-én a The New York Times egy jelentős influenzajárvány kitöréséről számolt be, amely Hongkongban kezdett elterjedni. Maurice Hilleman amerikai mikrobiológus hamar rádöbbent, hogy a kór az Egyesült Államokat sem fogja megkímélni. Különösen az a bekezdés ragadta meg figyelmét, amely a hongkongi kórházak előtt kialakuló hosszú sorokról írt, ahol kétségbeesett édesanyák üvegesszemű gyermekeikkel várták, hogy egy orvoshoz kerüljenek. Későbbi elmondása szerint ekkor döntötte el, hogy sürgősen ki kell fejleszteni egy védőanyagot, lehetőleg még mielőtt az iskola ősszel újraindul.
A járvány első eseteit 1957 februárjában azonosították Kína délnyugati részén, Kujcsou tartományban. Mire Hilleman áprilisában értesülhetett róla, a tudósítások szerint Hongkong lakosságának már mintegy tíz százaléka, megközelítőleg 250 ezer fertőzöttgyanús ember részesült orvosi ellátásban. A biológus később így emlékezett vissza arra az időszakra: „mindannyian lemaradtunk erről, a katonaságtól kezdve a WHO-ig bezárólag”.
A hadsereg orvosi kötelékében a légzőszervi megbetegedésekkel foglalkozó virológus már másnap sürgönyzött Japánba, hogy az amerikai hadsereg Zamában székelő általános orvosi laboratóriumának szakemberei derítsék ki pontosan, mi is zajlik Hongkongban. Végül azonosítottak egy tengerészgyalogost, aki a brit gyarmaton járva megfertőződött a vírussal. A nyálmintáit elküldték Amerikába, hogy Hilleman megvizsgálhassa.
A vírus mutálódott
A hadsereg washingtoni kutatóintézetének vezetőjeként az amerikai mikrobiológus a légzőszervi megbetegedések kutatásával töltött évtizedek során számos, különböző életkorú emberek mintáit vizsgálta meg, tapasztalata felbecsülhetetlen értékű volt. Sokan mondják róla, hogy több életet mentett meg, mint bármely más kutatóorvos a 20. században. Hosszú tudományos élete során többek között ő fejlesztette ki a kanyaró, a mumpsz, a bárányhimlő, a tüdőgyulladás és az agyhártyagyulladás elleni védőoltásokat is. A 14 ajánlott védőoltás közül nyolcat.
Munkája során ő fedezte fel, hogy az influenzavírus két kulcsfontosságú fehérjéje, a hemagglutinin és a neuraminidáz olykor változásokon megy keresztül az egyes szezonális megjelenések során. A vírus két altípusa bizonyos esetekben úgy kombinálódhat, hogy egy teljesen új típus áll össze az eredeti keverékéből, ez az úgynevezett shift jelenség (antigéncsuszamlás). Egy másik lehetőség a drift jelenség (antigénsodródás), amely a vírus génjei véletlenszerű mutációinak a felhalmozódása, ami gyakorlatilag segíti, hogy az emberi immunrendszer ne legyen ellenfele a vírusnak, továbbá hogy a korábban kifejlesztett vakcinák is hatástalanok maradjanak.
Hilleman összehasonlította a tengerészgyalogos katona nyálmintájában jelen lévő vírust a korábbi ismert influenzavírusokkal, és rádöbbent, hogy egy teljesen új változattal állnak szemben. Mindkét fehérje teljesen más felépítésű volt, mint amelyeket eddig ismertek. Felfedezte, hogy a vírus nem csupán egy „keverék”, hanem egy mutálódott, teljesen új influenzatörzs.
A kutató nem talált az új vírustörzzsel szembeni nyájimmunitásra bizonyítékokat, így számos egészségügyi intézménynek küldte szét a világban a vírusmintát, hogy segítsék a munkáját. Kis idő elteltével lokalizáltak egy parányi csoportot, amelynek tagjainak szervezetében a vírussal szembeni antitesteket találtak. Ezen emberek túlélték az 1889-1890-es orosz influenzát, így alakulhatott ki bennük védelem.
Hilleman sajtókampányt indított, és elterjesztette, hogy szeptemberre az Egyesült Államokba érkezhet az új vírus. Habár találkozott némi ellenállással, sikerült meggyőznie az illetékes szerveket, hogy kezdjék el kidolgozni az új influenza elleni védőoltásokat, hogy mire odaér, készen álljanak rá. Megjegyzendő, hogy egy új influenzatörzs elleni vakcina gyártása össze sem hasonlítható egy teljesen új vírus, mint például a COVID-19 elleni vakcina készítésével. 1957-ben tehát nem a semmiből kellett kiindulniuk. Ennek ellenére az idő sürgetett, és számos, a folyamatot lassító szabályozást kellett megszegniük.
Parányi gyilkos
Amikor az új influenzatörzs szeptemberben eljutott az Egyesült Államokba – amint azt Hilleman megjósolta – már készen állt a vakcina, amely azonban sajnos nem mindenkihez jutott el időben. A később ázsiai influenzának elkeresztelt vírus a becslések szerint 70-110 ezer amerikait ölt meg, világszerte pedig 1-4 millió ember halálát okozta, ám a szakértők szerint jóval többen vesztették volna életüket a védőoltás nélkül. Összehasonlításképpen: a Hillemann születése idején tomboló spanyolnátha 1918-1919 során megközelítőleg 675 ezer amerikait és 17-50 millió más nemzetiségű embert ölt meg világszerte.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
