Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Hosszú folyamat volt, mire Konstantinápoly valóban Róma örökébe léphetett

2021. június 13. 16:49 Múlt-kor

Egy barnamezős beruházás

Constantinus döntése, miszerint az új főváros Konstantinápoly lesz, 324-ben született meg, miután legyőzte Liciniust. Ekkoriban az itt álló Büzantion kerülete nem volt több mint nyolc kilométer, ám azzal, hogy a császári udvar ideköltözött, a város viharos tempóban kezdett el növekedni. Az új központ kialakításához bevonták a környező erdőket és dombokat.

Bár a későantik források egy része következetesen keresztény ihletésű alapításról beszélnek, Constantinus csak a halálos ágyán tért át, addig pedig a napisten kultuszával is kísérletezett. Érméinek hátoldalán gyakran jelent meg például a hatküllős napkerék, a fennmaradt emlékek pedig a napkultusz erőteljes jelenlétéről árulkodnak.

A vasárnap például azért lett állami munkaszüneti nap 321-ben, mert az a Nap tiszteletreméltó napjának számított. Konstantinápoly megalapításakor a cél nem egy keresztény város felépítése volt, hanem a régi Róma hatalmának és szimbólumainak újraemelése egy másik helyen.

Az egyik legenda szerint a Trójából származó Pallasz Athéné-szobrot, a Palladiumot, amely bevehetetlenné tette Tróját, és Aenas magával vitt Rómába, Constantinus elvitette az új fővárosba, és annak fóruma alatt elásatta azon a ponton, ahol a császár szobra állt. Ez a szobor egyébként a korabeli leírások alapján sugárkoszorút viselt, ami szintén a napisten szimbóluma. (Igaz, egyes történészek szerint ez azért tűnhetett így az ókori szerző számára, mert egy korábbi Apolló-szobrot használtak fel a császár arcmásához). Csak említés történik róla, de a város felszentelésekor elkészült Konstantinápoly horoszkópja is.

A város egyébként a régi Róma fontosabb jellemzőit igyekezett átvenni. Hét dombra épült, és tizennégy kerület alkotta. A városnak volt egy Capitoliuma, de emellett fürdők, színházak és cirkuszok is épültek. A konstantinápolyi Hippodrom például nyolcvanezer ember befogadására is képes volt. A közelében egy roppant méretű császári palotát építtettek fel.

Néhány évtizeddel később egy forrás 8 közfürdőt, 153 magánfürdőt, 52 porticust, 5 gabonaraktárt, 8 vízvezetéket, 14 templomot, és 4388 építészetileg kiválónak nevezett objektumot sorol fel. A lakosság mellett a környék műkincsei is Konstantinápolyba vándoroltak, így került ide a püthai Apollón, a szamoszi Héra, az olümpiai Zeusz és a rodoszi Pallasz szobra is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hosszú folyamat volt, mire Konstantinápoly valóban Róma örökébe léphetett

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra