Horthy István esküvője hozta meg az igazi sikert a „divat királynője” számára

2016. február 22. 12:28 MTI

Pályaválasztása nem lehetett kétséges, hiszen apja, Rotschild Ábrahám női szabó, édesanyja varrónő volt, a budapesti Ferenciek terén lévő otthonuk egyik szobája divatszalon, a másik varróműhely volt. Szülei válása után anyjával maradt, aki a Dorottya utcában megnyitotta a Belváros második Rotschild-szalonját. A varroda volt a kislány legkedvesebb "játszótere", tizenévesen pedig már bedolgozóként segítette a szalonban folyó munkát.

Az 1920-as évek derekán férjhez ment a híres textil-kereskedő családból származó Glückstahl Pálhoz, és a Deák Ferenc utcában megnyitották a harmadik Rotschild-szalont. A három divatház jól megfért: a papa az osztrák "felső tízezer", a mama a konzervatívabb divatot kedvelő hazai középosztály igényeit elégítette ki, leányuk az arisztokrácia fiatalabb képviselőire, a legfrissebb divatot követni vágyó gazdag hölgyekre számíthatott. Rotschild Klárát - bár nem volt sem végzett divattervező, sem varrónő, de még szabász sem - a szakma zsenijeként emlegették. Az igazi sikert Faruk egyiptomi király és Horthy István esküvője hozta meg számára: mindkét eseményre az ő szalonjában készült a menyasszonyi ruha és a násznép hölgytagjainak toalettje.

A második világháború derékba törte életét: szülei Auschwitzban haltak meg, ő a svéd védett házban talált menedéket férjével, aki 1945 januárjában elhunyt. Üzletét a kommunista hatalomátvétel után államosították, Klára egy ideig újságárus lett. A szakmába szívóssága és páratlan kapcsolatteremtő képessége révén sikerült visszatérnie, üzletét az Állami Áruházak - 1966-tól Centrum Áruházak - közé sorolták be. 1953-ban az ő vezetésével nyílt meg a Különlegességi Női Ruhaszalon a Váci utcában, amely 1961-ben vette fel hivatalosan a Clara Rotschild nevet. A boltvezető évente többször elutazhatott Párizsba, részt vehetett a divatbemutatókon. Be is vásárolhatott, a nagy divatházak szabásmintáiból is vett, és az akkor már nyugaton élő hajdani kollégáival nekiállt csereberélni. Agya elképesztő pontossággal rögzítette az új ruhák részleteit, a februári párizsi bemutatók után két hónappal Rotschild Klára is meghirdette a maga évi két divatbemutatójának egyikét a Gundelban.

A Clara szalon modelljei híresek és drágák voltak, vendégköre művészekből, tudósok, politikusok, diplomaták és jómódú orvosok hozzátartozóiból a világ minden tájáról érkező tehetős hölgyekből állt. Nála készíttetett ruhát Kádár János, Münnich Ferenc, Dobi István felesége, Joszip Broz Tito jugoszláv vezető és Franz Vranitzky osztrák kancellár hitvese, akárcsak Gábor Zsazsa, Psota Irén, Honthy Hanna, a szovjet színésznő Tatjana Szamojlova. A hetvenes évek elején Rothschild Klára nyitotta meg az első butikot, ahol az estélyi modellek egyszerűsített változatát lehetett kapni. Rotschild Klárát mindenki szerette, naivan bohókás, szeretetreméltó ember volt. Gyermeke nem született, így több varrónője gyermekének ő lett a keresztanyja. Hálás volt munkatársainak: szabászának, varrónőjének egy-egy "remekmű" után a szó szoros értelmében kezet csókolt. Munkamániás volt, a bemutatókra készülve éjjel-nappal dolgozott, látni akart minden mozzanatot.

A híres és gazdag bankárfamíliának csak névrokona volt. Az anekdota szerint a párizsi pénzember Philippe de Rothschild Budapesten járva a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesével ellátogatott a híres ruhaszalonba, s a bemutatkozás után megkérdezte: "Asszonyom, Önben melyik Rothschild-ág leszármazottját tisztelhetem?" A válasz szerényen így hangzott: "Tekintsen csupán a divat királynőjének." Klára asszony imádta a kutyáit, szenvedélye volt a kártya és a lóverseny, de ritkán tett jó lóra, kártyázni is inkább csak szeretett. Elsorvadt fogínye miatt 1976-ban, 73 éves korában fogbeültetést kezdtek nála, a seb azonban nem akart gyógyulni. Irtózatos fájdalmak között rendezte meg az év szeptemberében egyik legcsodálatosabb divatbemutatóját a Gundelban, amely a legutolsó lett: 1976. november 13-án kiugrott hetedik emeleti lakása ablakából.