Múlt-kor.hu

Hol ringatták valójában elsőként a civilizáció bölcsőjét?

Hol ringatták valójában elsőként a civilizáció bölcsőjét?

2022. szeptember 14. 18:50 Múlt-kor

Az évezredek alatt számtalan emberi civilizáció emelkedett fel és bukott el. De melyik volt közülük a legelső, a legősibb? Harminc évvel ezelőtt még úgy tűnt, a kérdés egyszer és mindenkorra választ nyert. A legújabb kutatások nyomán azonban könnyen lehet, hogy át kell értékelnünk biztosnak vélt tudásunkat.

Sokáig a sumer kultúrát ismertük legrégebbi civilizációként, amelynek korai fázisa i. e. 4000 körül alakult ki Mezopotámiában, a mai Irak területén. A régészek Uruk-kultúra néven ismerik ezt a fejlődési szakaszt az egyik legősibb város, az Eufrátesz alsó folyásánál található Uruk után. Az utóbbi évtizedekben napvilágra került bizonyítékok arra utalnak, hogy a sumer kultúrának több versenytársa is lehet a legelső civilizáció címéért folyó küzdelemben.

Bár nincs pontosan meghatározva, mitől válik egy kultúra civilizációvá, vannak általánosan elvárt mérföldkövek, például a városiasodás, öntözés és írásbeliség, amellyel a sumerok mind rendelkeztek. A sumer kultúrát Mezopotámiában i. e. 2000 körül a babiloni követte, amelynek a trigonometria, a prím-, négyzet- és köbszámok felfedezését tulajdonítják.

Samuel Noah Kramer amerikai történész a sumeroknak tulajdonítja az első intézményesített vallás kialakítását is. Hatalmas, zikkuratnak nevezett toronytemplomokat építettetek, amelyekben a jól elkülönülő papi kaszt szolgálta rituális keretek között az isteneket.

A főhatalmat viselő isten kortól és helytől függően változott: a korai Urukban Anu égisten volt a legnépszerűbb, míg Nippur városában Enlil, a levegő és a vihar istene uralkodott. Inanna, az „ég úrnője” eredetileg uruki termékenységistennő lehetett, de tisztelete elterjedt más városállamokban is, ahol Istar néven vált ismertté, és más kultúrákban is megjelenhetett, például a levantei Astarté vagy a görög Aphrodité alakjában.

A Gilgames-eposzban helyet kap egy monda, amely nagyon hasonlít a Bibliában az isteni harag elől családját és az állatokat bárkán mentő Noé történetére. Régészek szerint ez is egy sumer eredetű, i. e. 2150 körül keletkezett mítosz, ami századokkal előzi meg a héber változatot.

Más kutatók viszont amellett érvelnek, hogy egyes civilizációk legalább olyan ősiek, ha nem még öregebbek, mint a sumer. Philip Jones, a philadelphiai Penn Museum babiloni tárlatának kurátora szerint „Egyiptom és Sumer körülbelül ugyanabban az időben emelkedett fel”.

Az Irakban évtizedeken át zajló háborúk miatt a régészek nem tudtak a mezopotámiai lelőhelyeken kutatni, az egyiptológusok viszont szabadon áshattak tovább. Ennek eredményeként olyan vésetekre bukkantak, amelyek korban megegyeznek a legkorábbi sumer feljegyzésekkel. Ez arra utal, hogy az egyiptomi civilizáció a sumerrel egyidőben, i. e. 4000 körül kezdte meg diadalútját.

Egy másik lehetséges kihívó az Indus-völgyi civilizáció, amely a mai Afganisztán, Pakisztán és Északnyugat-India területén helyezkedett el, és legkorábbi leletei i. e. 3300 körülről származnak. „Még találhatunk nagyon korai dolgokat az Indus völgyében” – mondta Jones. „Nem lepne meg, ha kiásnánk valamit, ami pont olyan régi, mint a sumer leletek.”

Jones úgy sejti, hogy egy kezdetleges, az Indiai-óceán partvidékén kialakuló kereskedelmi hálózat segíthette ezen civilizációk – Egyiptom a Vörös-tenger mellett, Sumer a Perzsa-öböl északi partján, az Indus-völgy még keletebbre – kifejlődését az ott élő népek körében, erőforrásokat és új ötleteket hordva messzi földekről.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hol ringatták valójában elsőként a civilizáció bölcsőjét?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra