Hogyan hullott darabjaira az egységes Magyar Királyság Délvidéken és Erdélyben?
2021. december 1. 11:24 Csernus Szilveszter
„Ellen-nemzetgyűlés”
Az erdélyi magyarok december 22-re, Kolozsvárra hívták össze a Magyar és Székely Nemzeti Tanácsot, a gyulafehérvári események ellensúlyozására. A több tízezer résztvevő között voltak bánáti svábok és elszórtan román szocialisták is, akik „nem akartak román imperialista elnyomás alá kerülni”.
A magyar nemzetgyűlésen szintén fölmerült egy önálló erdélyi köztársaság terve Jászi kantoni beosztása alapján. A gyűlés végül egy demokratikus Magyarország keretein belül határozta meg Erdély hovatartozását, minden nemzet számára egyenjogúságot és autonómiát biztosítva.
A kolozsvári nemzetgyűlés egy fontos tényezőt nem vett figyelembe: nem állt mögötte olyan erő, amely foganatot szerezhetett volna a határozatnak. Erdélyt ekkor (a Kratochvil Károly parancsnoksága alatt gyülekező székely haderővel együtt) maximum 3-4000 fős, hiányosan felszerelt katonaság védte, míg a Maros túlpartján 40 000 román katona várta a parancsot, hogy meginduljon az ország szíve felé.
Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a román hadsereg a demarkációs vonal átlépésére készült: 15-én meg is indult a Szatmárnémeti-Arad vonal felé. A magyar kormány Vix kérésére, a vérontás elkerülése végett nem fejtett ki ellenállást.
December 24-én Gherescu ezredes vezetésével a román hadsereg bevonult Kolozsvárra – pontosan 70 évvel azután, hogy 1848 Szentestéjén Bem tábornok elfoglalta a császáriak és románok által megszállt várost.
A Medgyesen összeülő szász nemzetgyűlés 1919. január 8-án, némi ingadozás után szintén kimondta a Romániával való egyesülést. A román hadseregnek ezután nem lehetett megálljt parancsolni: mint közismert, 1919. augusztus 4-én Budapestre is bevonultak, de egyes egységeik még Győrt/Hegyeshalmot is megszállták.
A mai határokat Trianonban véglegesítették. A Romániának juttatott 103 000 km²-es terület 5,2 milliós lakosságának 53,8%-a volt román, 31,6%-a magyar, míg 10,7%-a német (az 1910-es népszámlálás alapján). December 1. napja 1990 óta Románia hivatalos nemzeti ünnepe.
A gyulafehérvári gyűlés résztvevői 1918. december 1-jén
A „Nagy Egyesülés Napját” Románia-szerte katonai felvonulások, hivatalos állami megemlékezések, tömegfelvonulások jellemzik. Az utóbbi időkben azonban az ünnepnap a „minden román egy államban” eszme jegyében telik, ahol a nemzetgyűlésre emlékezés másodlagossá válik és már a kisebbik román állam, Besszarábia (a mai Moldova) csatlakozását propagálják a gyulafehérvári és más felvonulók.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
