Hírhedt emberrablások – megjelent a Múlt-kor nyári száma
2024. május 28. 09:20 Múlt-kor
Hogyan került a németek kezébe ifj. Horthy Miklós? Miért rabolták el Castro emberei a világbajnok autóversenyzőt? Mi történt a Lindbergh bébivel? Hogy végződött Oroszlánszívű Richárd, Aldo Moro, vagy Jálics Ferenc fogsága? A Múlt-kor nyári számából kiderül. Ahogy az is, hogy mennyi köze van a holdnak Beethoven Holdfényszonátájához, hogyan tört össze Marilyn Monroe amerikai álma, vagy hogy ki volt Klára, a kéttonnás szupersztár, és miért rajongtak érte Európa-szerte. A legfrissebb magazinban többet tudhattok meg a tenisz történetéről, a normandiai partraszállásról, vagy éppen hét híres szerelmespárról is. Ha olvasnivalót vinnél magaddal a nyaralásra, legyen a mi kiadványunk az!
A kormányzó fiának elrablása. Tito megállapodott Sztálinnal abban, hogy csapatai a Vörös Hadsereggel közösen szabadítják fel Jugoszlávia területét, majd a háború után a szovjet haderő elhagyja az országot. A partizánvezér helyzetét az esetleges magyar támogatás is megkönnyítette volna, ezért ifjabb Horthy Miklós szeptember második felében találkozott a jugoszláv küldöttekkel. Azonban a német biztonsági szolgálat tudomást szerzett Nicky tevékenységéről, így beépített egy horvát származású ügynököt Tito emberei közé. Miután kiderült, hogy október 15-ére újabb találkozót beszéltek meg, a németek eldöntötték, hogy elrabolják Nickyt. Az akció fedőneve pedig „Mickey Maus” lett.
A megoldatlan Lindbergh-ügy. 1932. március 1-je kitörölhetetlen nyomot hagyott az amerikai társadalomban. A Lindbergh gyermek elrablásának ügye máig rejtély. A különböző elméletek alternatív gyanúsítottakat és forgatókönyveket feltételeznek, teret engedve a találgatásoknak arról, mi is történt valójában. A tudomány fejlődése ellenére a legfontosabb kérdések továbbra is megválaszolatlanok, ami hozzájárul a történelem egyik leghírhedtebb bűntényét övező, tartósan fennálló érdeklődéshez és spekulációkhoz.
Aldo Moro a „nép bírósága” előtt. A szociális és gazdasági problémákkal küszködő olasz társadalomnak a hetvenes évekre olyan terrorhullámmal kellett szembenéznie, amely alapvető befolyással volt az ország további sorsára. Az államra mért csapás erejét, annak politikai következményeit tekintve az 1978. március 16-tól május 9-ig tartó közel két hónap időszaka volt a legtragikusabb. Azzal ugyanis, hogy a Vörös Brigádok nevű szélsőbaloldali terrorszervezet elrabolta, fogságban tartotta, majd meggyilkolta Aldo Moro kereszténydemokrata pártelnököt, valósággal sokkolta Olaszországot.
Az Oroszlánszívű elrablása. Bár manapság az államközi kapcsolatokban már elképzelhetetlen, a középkorban az országok vezetőinek foglyul ejtése még belefért a diplomáciai csatározásokba. Az elrabolt és bebörtönzött uralkodókért általában jelentős váltságdíjat, különféle engedményeket vagy birtokok átadását követelték a tettesek. A köznyelvben gyakran csak Oroszlánszívűként emlegetett I. Richárd angol királyt 1192 karácsonyán raboltatta el az osztrák főherceg. A keresztes hadjáratról hazafelé tartó uralkodó, aki számos rosszakarót szerzett magának, több mint egy évet töltött különféle koronás fők börtöneiben.
Megtudhatjuk, hogy Paul Getty, gazdagsága ellenére, miért csak kamatra adott családjának váltságdíjat a rabul ejtett unokája kiváltására. Kiderül, hogy miként élte túl Jálics Ferenc az argentin katonai junta fogságát. Farkas Helga esetében pedig máig nem tudni biztosan, ki suttogott a telefonban és követelt érte váltságdíjat. És hogy miként emlékezett vissza a világhírű autóversenyző, Juan Manuel Fangio az esetre, amikor Castróék elrabolták? Erre is fény derül a nyári számban!
A tenisz története. Manapság az egyik legnépszerűbb sport. Milliók nézik a tornákat a tévéközvetítésekben, tízezrek a helyszínen, de sokan gyakorolják kikapcsolódásként is. Néhány évtizeddel korábban azonban szinte csak a leggazdagabbak űzték, ezért elterjedt nézet, hogy még mindig a kiváltságosok szabadidős tevékenysége.
Egy jól ismert szonáta titkai. Ludwig van Beethoven Holdfényszonátája a zeneirodalom egyik legismertebb alkotása, és – mivel technikailag nem túlságosan nehéz – egy sor zongorát tanuló fiatal vágyott szerelemdarabja. Bizonyosan vannak, akik hallgatása közben az eget kémlelik, netán behunyt szemmel képzelik maguk elé az éjszakai égitest által ezüstösen megvilágított téli tájat, és arcukon halvány mosoly tanúskodik arról, milyen intenzíven élik át a helyzetet. De milyen szituációt is?
Marilyn Monroe életei. Bár már több mint fél évszázada halott, feltehetően még a tizenévesek körében is alig találnánk olyat, aki ne hallott volna Marilyn Monroe-ról. Neve valóságos fogalommá vált, ám a közvélemény csak a modellügynökségek és a hollywoodi producerirodák által kreált szexszimbólumot ismeri. Pedig, ahogy eredeti nevével is csak kevesen vannak tisztában, valódi személyisége szintén rejtve maradt a látszólag gondtalan felszíni csillogás mögött.
XVIII. századi orrszarvúportrék. Az 1751. évi karneválon rendkívüli szenzáció várta a Velencébe látogatókat. Az ünnepségsorozat csúcspontján egy igazi híresség érkezett a városba: Klára kisasszony, akiért olyan magas rangú előkelőségek rajongtak, mint II. Frigyes porosz király, I. Ferenc és Mária Terézia, valamint XV. Lajos francia király. Festmények, szobrok, versek és dalok születtek róla, de még a parókadivatra is hatással volt. „Fellépéseire” mindenhol tódult a nép, mindenki látni akarta, hisz emberemlékezet óta ő volt az első orrszarvú Európában.
Legfrissebb magazinban olvashattok még Jane Austen városáról, a magyar lótenyésztés aranykoráról, a dicsőséges csornai ütközetről, az amerikai baby boomról, valamint betekintést kaphattok a tudományos művek hajdani tárába is a lengyeli Apponyi-kastélyban.
Nyári számunk május 28-tól kapható a Spar, Tesco, Auchan üzletekben, a Libri könyvesboltokban, nagyobb újságárusoknál és benzinkutakon. Itt pedig kedvezményesen előfizethető.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
