Hiába próbálta visszaterelni Angliát a katolikus egyház kebelére Mária királynő
2023. február 18. 19:05 Múlt-kor
Mária nem fogta vissza magát
Mária országlása – elsősorban katolikus hite miatt – konfliktusokkal terhelt volt. A királynő ugyanis Anglia jövőjének zálogát a katolicizmusban látta, ezért megpróbálta visszaterelni hazáját Róma kötelékébe.
Első lépésként 1554-ben egybekelt a katolikus V. Károly német-római császár fiával, Habsburg Fülöppel. Fülöp népes spanyol udvartartást hozott Londonba, amely nem csekély állami pénzt emésztett fel.
Az emelkedő költségek az angol főrendeknél kiverték a biztosítékot. Eközben a királynő a parlamenttel erősíttette meg a pápai főséget Anglia felett.
Habsburg Fülöp és (Véres) Mária boldogtalan házassága
A katolikusok visszatérése az államhatalomba a protestánsok kegyetlen üldözésével párosult. A probléma csak az volt, hogy az új tanok VIII. Henrik vallásreformjának köszönhetően erős táptalajra találtak Angliában.
A protestantizmus a ködös Albionban nem elszigetelt jelenség volt, hanem a társadalom jelentős rétegének hitvallásává vált, így a protestáns prédikátorok és vezetők máglyahalála egyre nagyobb elégedetlenséget szült.
Mária eközben komoly magánéleti válságon is átesett. A királynő képtelen volt teherbe esni, ami súlyos lelki teherként nehezedett rá. Férje, miután a hosszú évtizedekig uralkodó apja, V. Károly lemondott a trónról, II. Fülöp néven elfoglalta a spanyol trónt, és nemigen vágyott vissza Londonba, az idősödő, meddő hitveséhez. Amikor 1557-ben mégis meglátogatta az immár 42 éves asszonyt, és úgy tűnt, Mária teherbe esett, végül kiderült, hogy hasában valójában ciszta nőtt.
Az egyre magányosabb Mária ennek ellenére férje oldalán belépett a francia-spanyol háborúba, aminek az lett a következménye, hogy az angolok végleg elvesztették utolsó kontinentális, francia földön lévő birtokukat, Calais-t.
A külpolitikai kudarc, a katolikus Spanyolországgal ápolt szoros, de nem kifizetődő kapcsolatok, illetve az erőszakos rekatolizáció következményeként Mária körül kezdett elfogyni a levegő.
Kenyértörésre azonban nem került sor, mert a gyermek- és felnőttkori csalódásai miatt keserű, bizalmatlan, súlyos depressziótól gyötört és legyengült Máriát végül 1558. november 17-én örökre elragadta az influenza.
A gyermektelenül meghalt királynőt az 1543-as trónöröklési törvény alapján féltestvére, a protestáns Erzsébet követte a trónon, akinek uralkodása alatt Anglia kereskedelmi és tengeri nagyhatalommá emelkedett. Erzsébet trónra emelésével a katolicizmusnak befellegzett Angliában.
A közel 300 embert megégető Máriára ráaggatták a „véres” jelzőt. Bár utóda a hatalmának konszolidálása végett „vörösre festette” Máriát, a hithű katolikus királynőnek azonban nagy érdeme volt abban, hogy elindítsa Angliát a világhatalommá emelkedés felé vezető úton.
Uralkodása alatt ugyanis ösztönözték a földrajzi felfedezéseket, átdolgozták, korszerűsítették a hajózási törvényeket és megreformálták a hadsereget is.