Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Hét magyar sors Trianon árnyékában

Hét magyar sors Trianon árnyékában

2023. június 4. 15:05 Múlt-kor

<

Tamási Áron (1897–1966)

A későbbi nagynevű író és költő szegény székely családban született 1897-ben a Hargita megyei Farkaslakán. Földműves szülei azután döntöttek a taníttatása mellett, hogy kilencévesen súlyos kézsérülést okozó balesetet szenvedett egy pisztollyal, ami akadályozta volna később a kétkezi munkában.

A helyi elemi iskola után Székelyudvarhelyen járt a ma már az ő nevét viselő gimnáziumba, azonban mielőtt elvégezhette volna, 1916-ban behívták katonának, így az ekkoriban szokásos „hadiérettségit” tette le 1917-ben, majd az olasz fronton szolgált.

1918 novemberében, a háború végét követően beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára, és az elkövetkező – a megszállás, majd a trianoni béke által terhelt – éveket végigtanulva 1921-ben diplomát szerzett.

1923-ban az Egyesült Államokba emigrált, ahol számos különféle munkát végzett (az alkalmi munkástól a banki tisztviselőig), innen küldte haza első kéziratait, amelyekkel beindult írói karrierje. Mind a romániai, mind a magyarországi olvasóközönség felfigyelt rá, és 1926-ban hazaköltözött.

1944-ig Kolozsváron élt, és újságíróként is tevékeny szerepet vállalt a közéletben, alapítója volt az Erdélyi Helikonnak. A második bécsi döntéssel ismét Magyarország lakosává vált, 1944-ben feleségével Budapestre menekültek, az ostromot Bajor Gizi színésznő otthonában élték végig.

A háborút követően Magyarországon maradt, és politikai szerepet is vállalt a Nemzeti Parasztpárt színeiben, országgyűlési képviselő is volt. A köztiszteletnek örvendő írót 1949-től kiszorították mind a köz-, mind az irodalmi életből, Sztálin halála után azonban ismét megjelenhettek írásai, és a Kossuth-díjat is megkapta.

1956-ban az újjáalakult Nemzeti Parasztpártban (amely rövidesen Petőfi Pártra változtatta nevét) ismét szerepet vállalt, és a rádióban is felolvasott Magyar fohász című írásában hitet tett a forradalom mellett. A forradalom leverését követően Gond és Hitvallás címmel olvasott fel nyilatkozatot az Írószövetség gyűlését, ebben ismét kiállt a forradalom céljai mellett.

Később rákényszerítették a forradalomtól való elhatárolódásra, de 1959-től részt vehetett az Írószövetség újjáalakításában, majd 1963-tól a Béketanács elnökségi tagja volt. 1965-től az idős író kórházi ápolásra szorult, 1966. májusában hunyt el Budapesten.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Hét magyar sors Trianon árnyékában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tél: Szoknyával a politikában

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra