Hét dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk: a betontól a naptári évig
2020. szeptember 22. 08:35 Múlt-kor
A kidolgozott építészeti csoda
„A boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség, melyből végtelen erő keletkezik” – hangzik a Leonardo da Vincihez köthető mondás, amely különösen jól fogja meg ezen építészeti csoda lényegét.
A boltív tulajdonképpen egy végletesen egyszerű, ám annál ötletesebb találmány, amely kialakításának köszönhetően lehetővé teszi az épületek súlyának egyenletes eloszlását, valamint a nagy távolságokat átívelni képes jelentős súly alátámasztását és a terhek megfelelő „továbbítását”.
Így akadályozták meg a rómaiak egykoron, hogy a hatalmas amfiteátrumok, vízvezetékek, diadalívek vagy kőhidak a saját súlyuk alatt roppanjanak össze.
Köríves szerkezeteket már négyezer évvel ezelőtt is használtak az ősi építészek, azonban a rómaiak voltak az elsők, akik felismerték a boltívben rejlő lehetőségeket, tökélyre fejlesztették a kivitelezésüket, és olyan hatékonnyá tették e szerkezeteket, hogy – természetesen nem elfeledkezve a már bemutatott római beton jótékony hatásairól – sok esetben az idő vasfoga sem árthatott nekik. A rómaiak köves boltívei akár húszszor több terhet is elbírtak mint a fából készült szerkezetek.
Az etruszkoktól átvett megoldásnak köszönhető, hogy míg a görögök csupán domboldalakon tudták felhúzni színházaikat, addig a rómaiak sík terepen is, ráadásul sokkal monumentálisabb méretben.
A boltív tette lehetővé továbbá olyan kőhidak építését is, amelyek kétezer éves koruk ellenére a mai napig elbírják akár az autóközlekedést is. Egy 1994-es kutatás szerint a világon 931 római híd maradt fenn, amelyeket az autó- és gyalogos forgalom ma is használ.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
