Hét bizarr megszorító intézkedés a két világháború éveiből
2017. október 13. 09:29
Az önmegtartóztató király
Amikor az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, a neves Yale egyetem egyik közgazdásza, Irving Fisher drasztikus ötlettel állt elő. Kijelentette, hogy a sörfőzéshez használt árpát a háborús évek alatt sokkal hasznosabb lenne kenyérsütésre fordítani, ezzel élelmezve az Európába küldött katonákat. Mások azzal érveltek, hogy ilyen rendkívüli időkben az alkoholfogyasztás felesleges luxus, és egyébként is csökkenti a munkások termelékenységét.
A háborús évek így meghozták az akkoriban igen jelentősnek számító, az alkohol teljes betiltásáért küzdő mozgalom első nagy győzelmét: 1917-18-ban korlátozó rendelkezések sora lépett be a szeszfogyasztással kapcsolatban. Megtiltották az alkohol árusítását katonai támaszpontok és hadi üzemek közelében, majd korlátoztak a sörfőzdék által hasznosítható gabona mennyiségét is.
Az európai országokban is találkozhatunk hasonló lépésekkel. Angliában például csökkentették a kocsmák nyitvatartási idejét, míg V. György király, hogy példát mutasson, nyilvánosan megfogadta, hogy a háború végéig egy csepp alkoholt sem iszik majd. A leghatározottabb lépésre azonban II. Miklós orosz cár szánta el magát, amikor teljesen betiltotta a vodka készítését és árusítását.