Hatodik századi „spanyol” aranypénzt találtak egy németországi sírban

2016. február 15. 10:35 MTI

A lelet arról tanúskodik, hogy a korabeli türingiai nemesek szerteágazó kapcsolatokat ápoltak távoli térségekkel - közölték régészek, akik pénteken mutatták be a Gotha melletti Boilstädtben folyó ásatás eddigi eredményeit. A pénzérme keletkezésének időpontjában germán törzsek népesítették be Spanyolországot. A "spanyol" pénzérme a vizigót birodalommal ápolt kapcsolatokra utal - közölték a kutatók, akik az aranypénzen kívül találtak egy keresztény szimbolikájú bizánci sírlámpást is.

Az ásatást vezető Christian Tannhäuser elmondta, hogy bizánci lámpás rendkívül ritkán fordul elő a Római Birodalom határain kívül eső germán sírokban, ő maga csak egyetlen más hasonló leletről tud egy észak-olaszországi lelőhelyen. Útépítés közben, 2013-ban bukkantak két nemesi rangú harcos sírjára a türingiai Boilstädtben. A tartományban első ízben sikerült modern módszerekkel megvizsgálni egy kora középkorból származó, érintetlenül fennmaradt "pompás" temetkezési helyet. Mindkét sírt egy tömbben emelték ki és vizsgálták meg egy weimari laboratóriumban.

Az egyik itt eltemetett harcost "Boilstädt urának" nevezték el a feltárást végző régészek. A másik, fegyvereivel együtt eltemetett harcos is nemesember volt, az ő életkorát 30 évesre becsülik. Tervezik a földi maradványok genetikai vizsgálatát is. A hatodik századi türingiai harcosok maradványait a velük együtt talált tárgyakkal együtt a weimari őstörténeti múzeumban fogják kiállítani a vizsgálok lezárulta után. A sírok abból az időből származnak, amikor a frankok szétverték a türingiai királyságot. Az ebből a korból korábban talált sírokat sírrablók kifosztották még mielőtt a tudósok megvizsgálhatták volna azokat.