Hatalmas ókori erődöt tártak fel Egyiptomban

2015. január 13. 12:48

A Hercegfal néven is ismert, Tell Habua városánál (korábbi nevén: Tjaru) feltárt 3000 éves erőd egy erődítményekből és erődvárosokból álló védelmi vonal, a Hórusz-hadiút része volt. A felfedezés egybevág a katonai útnak a karnaki templom falán, I. Széthi egyiptomi uralkodó (Szethosz, i. e. 1323-i. e. 1279) reliefjén megörökített leírásával - az út összesen 11 erődítményből állt, ezek közül eddig ötöt tártak fel, köztük az elsőként megépülő tjaruit.

"Jelentős felfedezés, amely fontos részleteket árul el az ókori Egyiptom hadtörténetéről. Kitűnő példája az ókori egyiptomi katonai építészetnek, egyben a korokon átívelő egyiptomi katonai stratégiáknak is, amely az egész ország védelmét tűzte ki célul" - mondta el Mohammed Abdel-Makszúd ásatásvezető a The Cairo Post-nak adott nyilatkozatában.

A Hórusz Útja kötötte össze kereskedelmi és katonai szempontból Egyiptomot és Ázsiát, az út mentén épült erődök pedig fontos szerepet játszottak az ország keleti védelmében. A hadiúton az elmúlt évezredekben több mint 50 hódító hadsereg vonult végig: III. Thotmesz és II. Ramszesz katonái nyugatról kelet felé, a hükszoszok, asszírok, Kambüszész perzsa hada, Nagy Sándor zsoldosai, Antiokhosz római légiói, és az Amr Ibn Al-Aas alatt harcoló arabok pedig keletről nyugat felé mentek hódítani.

A Középbirodalom (i.e. 2055-i.e. 1650) idején Egyiptom másodvirágzását élte, ebben az időben a hadsereg már a Tigris és az Eufrátesz vidékén is megvetette a lábát, mely hódításokat a birodalom legsebezhetőbb részein az erődítmények hosszú láncolata igyekezett megvédeni az ellenségtől. A 350 kilométer hosszú, két párhuzamos fal által megerősített, Tjaruból induló és Rafah határvárosig tartó Hórusz Útját később keresztény zarándokok is használták, ezért az út mentén, Rafahtól Pelusiumig, keresztény templomokat is építettek.