Hat őrült uralkodó
2014. november 11. 14:20
A fának beszélő III. György
Az 1760-ban trónra kerülő III. György az egyik legismertebb elmeháborodott király volt. Az uralkodót 1788-tól súlyosbodó rosszullétek gyötörték, amelyek végül képtelenné tették feladatai ellátására. Betegségének mibenlétéről máig vitatkoznak történészek és orvosok, a legelterjedtebb vélekedés szerint a porphyriának nevezett örökletes anyagcsere-betegsége volt (a kór nevét jellemző tünetéről, a bíborvörös vizeletről kapta), mások szerint bipoláris depresszióval küzdött, megint mások szerint arzénnal mérgezték meg. Ez utóbbi ráadásul összefügg a porphyriával, ugyanis a méreg megakadályozza az ún. haem, az oxigén testben való áramoltatásáért felelős gén kialakulását, ami porphyriát eredményezhet.
A kór tüneteként a király hol a végletekig nyájas volt (egyszer például Kedves Lordjaim és barackocskáim megszólítással fordult a felsőházhoz), hol pedig olyan dührohamok fogták el, hogy kényszerzubbonyt kellett ráadni. A legenda szerint hosszasan diskurált egy fával, amelyről azt hitte, hogy az a porosz király, máskor egy párnahuzatot gyermekeként dédelgetett, s elültetett egy marhaszeletet, mert azt hitte, hogy az a fán terem.