Hat kora újkori tanács a jó alváshoz
2019. március 13. 15:52 Múlt-kor
Hűtsd le magad
Napjainkban az alvásszakértők úgy tartják, létezik egy optimális szobahőmérséklet a kényelmes éjszakai alváshoz: 18,5 Celsius-fok. Eleinknek ugyan nem álltak rendelkezésére ilyen pontos adatok, azonban jól tudták, túl meleg helyen nem lehet olyan jól aludni. A kora újkorban szokás volt nyitott ajtók és ablakok mellett aludni, hogy folyamatos légmozgást biztosítsanak a házban, a levegőt pedig rózsával és majoránnával tették illatosabbá. Emellett nagyra értékelték a lenből készült lepedőket és takarókat is, amiért frissítő, hűvös érzést adtak az alváshoz.
A len ágynemű további előnye volt, hogy megnehezítette az alvás legnagyobb ellenségeinek dolgát: a különféle ágyi poloskák, legyek és bolhák nehezebben tudtak hozzáférni az emberhez. Ezek a lények Oliver Goldsmith 18. századi ír születésű angol költő szerint minden másnál jobban képesek voltak „elzavarni azt az alvást, amelyet még a bánat és a szorongás is odaengedett az emberhez.”
Ha a len ágynemű nem bizonyult elegendőnek a nemkívánatos alvótársak távol tartásában, a háztartások számos különféle módszer közül választhattak ágyaik, illetve matracaik kitisztítására – ezek közé tartozott a füstölés is, amely a rovarok elleni egyik leghatékonyabb eljárás volt. Hannah Glasse, az 1760-ban kiadott A szolga címtára, avagy a házvezető társa című kiadványában azt tanácsolta a mocsaras vagy lápos területen élőknek, hogy akasszanak tehéntrágya-darabokat ágyuk végébe a rovarok távol tartására.