Hat bizarr történelmi véletlen
2015. október 1. 08:25
Halleyvel jött, Halleyvel ment
A Halley-üstökös a bolygók gravitációs vonzásától függően nagyjából 75-76 évente közelíti meg a Föld légkörét. Egy 18. századi angol csillagász, Edmond Halley jött rá, hogy a később róla elnevezett égitest meghatározott időközönként jelent meg a feljegyzésekben: a források 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben is említést tettek egy hasonlóan lefestett üstökös felbukkanásáról. A tudós megjósolta (pontosabban kiszámította), hogy az üstökösnek legközelebb 1758-ban kell megjelennie. Bár gyakorlatilag igaza lett (1759-ben tűnt fel újra a fényes égitest), Halley ezt már nem érte meg.
Az üstökös akkor volt látható legközelebb az égen, amikor a később ünnepelt íróként ismertté vált Samuel Langhorne Clemens – álnevén Mark Twain – 1835. november 30-án megszületett a Missouri állambeli Floridában. 1909-ben, 74 évesen megjósolta, hogy halála arra az időpontra fog esni, amikor a Halley-üstökös újra felbukkan az égbolton. „Életem legnagyobb csalódása lenne, ha nem a Halley-üstökössel együtt távoznék. A Mindenható kétségkívül így tartja: »Tessék, itt ez a két szörny, egyikkel sem bírok mit kezdeni: együtt jöttek, tűnjenek is el együtt!«” – írta Twain. Az író végül 1910. április 21-én halt meg szívrohamban – egy nappal azután, hogy az égitest ismét felbukkant az égen. Érdekesség, hogy ez volt az első év, amikor az üstökösről fényképet is készítettek. Az égitest legutóbb 1986-ban volt látható, legközelebb pedig 2061-ben számíthatunk az érkezésére.