Hastífusz végezhetett a Jeruzsálemet a keresztesektől elfoglaló Szaladin szultánnal
2018. május 9. 12:50 Múlt-kor
Szaladin szultán neve Európában is széles körben ismert, a Közel-Keleten pedig az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő történelmi alak. Az 1137-ben született kurd származású uralkodó a mai Egyiptom és Szíria területén, valamint Irak, Libanon és Jemen egyes részein, továbbá Észak-Afrika más részei felett is uralkodott. Sikeres hadjáratokat vezetett a keresztesek ellen a Szentföldön, és több királyságukat is elfoglalta. Egyes történészek a valaha élt leghíresebb kurdnak tartják. Halálát azonban továbbra is rejtély övezi.
Szaladin betegsége 56 éves korában, 1193-ban kezdődött, majd két héten belül elhunyt. A feltételezések szerint a magas láz lehetett a betegség egyik fő tünete. Stephen J. Gluckman, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának professzora megvizsgálta a Szaladin betegségéről szóló feljegyzéseket és egyéb bizonyítékokat, és arra jutott, hogy hastífusz végezhetett a szultánnal. A bakteriális fertőzés a korban igen elterjedt volt a Közel-Keleten. Ma antibiotikumokkal szokás kezelni, ezek azonban a 12. században még nem léteztek.
Dr. Gluckman a Marylandi Egyetemen május 4-én tartott 25. Éves Történelmi Klinikopatológiai Konferencián adta elő diagnózisát. A konferencia a történelmi személyeket sújtott betegségek diagnosztizálására fókuszált, korábban a szakértők többek között Vlagyimir Lenin, Charles Darwin, Eleanor Roosevelt és Abraham Lincoln betegségeit is vizsgálták. Dr. Gluckman, a parazita jellegű rendellenességek szakértője a világ több országában is praktizált és oktatott már.
Figyelmesen végigelemezte az ismert adatokat a szultán kórtörténetéről. „A gyógyítás praktizálása az évszázadok folyamán sok gondolkodást, de képzelőerőt is igényelt” – mondja. „Annak kérdése, hogy mi történt Szaladinnal, lenyűgöző talány."
Szaladin főként arról ismert, hogy 1187-ben szétverte Guidó jeruzsálemi király hadseregét a „Hattín szarvainak” nevezett kihalt vulkánnál, majd elfoglalta Jeruzsálemet, miután a város csaknem egy évszázadon át a keresztesek kezén volt. Saját korában arról volt híres, hogy viszonylag nagy kegyelemmel bánt legyőzött ellenségeivel.
A hastífusz napjainkban is potenciálisan halálos betegségnek számít. Okozója a Salmonella typhi nevű baktérium, amely a fertőzött élelmiszerrel és vízzel kerülhet az emberi szervezetbe. Tünetei közé tartozik a magas láz, a legyengültség érzése, a hasi fájások, a fejfájás, és az étvágytalanság. A világon a fejlettebb tájakon – Észak-Amerikán, Európán, Ausztrálián és Japánon – kívül mindenhol gyakran előfordul, az előbbi helyeken is ritkábban, de felüti a fejét. Az Egyesült Államokban például évente körülbelül 300 ember fertőződik meg vele (nagyrészt olyanok, akik nemrég jártak külföldön), de világszerte 22 millió ember is elkapja minden évben, akik közül 200 000-en bele is halnak.
Dr. Philip A. Mackowiak, a konferencia alapítója a hírre reagálva azt monda: „Ez egy jó példa az érdekfeszítő orvosi kutatásra. Ha a 12. században lettek volna antibiotikumok, a történelem egészen másként alakulhatott volna.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
