Háromezer éves őskori építményt fedeztek fel Mallorcán
2026. március 31. 19:00
Egy nagyjából háromezer éves, a talaiotikus kultúrához tartozó lépcsős kőépítményt, valamint egy ezeréves arab település nyomait azonosították a spanyolországi Mallorca szigetén – számolt be róla a spanyol Ultima hora napilap. A két, egymástól független régészeti helyszín újabb fizikai bizonyítékokkal szolgál a Baleár-szigetek összetett történelméhez.
A sziget nyugati részén fekvő Esporles település határától alig száz méterre két természetjáró, Guillem Castanyer és Joan Maiol figyelt fel a növényzettel borított szokatlan terepalakulatokra. Javier Aramburu spanyol történész a helyszíni szemle után megerősítette, hogy a fő objektum egy dombtetőn álló, lekerekített formájú lépcsőzetes halom.
A mintegy húsz méter átmérőjű és öt méter magas, piramisszerű megalitikus struktúra kora mintegy háromezer évre tehető. A szakértő vizsgálatai alapján az építmény egykor egy szakrális komplexum vagy kápolna része lehetett, amelyet a helyi közösségek vallási rituálékra vagy temetkezési célokra használtak.
Az őskori építménytől mintegy háromszáz méterre a túrázók iszlám kori kerámiatöredékeket is találtak, amelyek egy körülbelül ezer évvel ezelőtt fennállt arab település egykori jelenlétét jelzik. Aramburu rámutatott: a földrajzi közelség ellenére nincs kronológiai vagy kulturális kapcsolat a leletek között, azok a sziget múltjának két eltérő történelmi korszakához köthetők. A kutató egyúttal kritikával illette a regionális örökségvédelmi hatóságokat, kiemelve, hogy a szabadtéri múzeumként is funkcionáló szigeten megfelelő intézményi támogatás és hivatalos régészeti feltárás nélkül az újonnan azonosított emlékek hamar az enyészeté válhatnak.
Őskori kőtornyok és mór uralom
A késő bronzkortól a Kr. e. 123-as római hódításig a Baleár-szigeteken virágzó talaiotikus kultúra a nyugat-mediterrán térség egyik legjelentősebb őskori civilizációja volt. Nevét a jellegzetes, habarcs nélkül rakott, nagyméretű kőtömbökből álló őrtornyokról (talaiotokról) kapta. Ezek a masszív, gyakran védelmi és közösségi funkciót ellátó megalitikus építmények, valamint a hozzájuk kapcsolódó szentélyek a szigetek korai társadalmi rétegződését és területszervezését bizonyítják. A páratlan építészeti hagyaték nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy a térség megalitikus emlékei a közelmúltban az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek.
A most felfedezett iszlám kerámiák a terület történelmének egy másik meghatározó időszakát dokumentálják. A Córdobai Emírség csapatai 902-ben hódították meg a szigetcsoportot, amely ezt követően több mint három évszázadon át, I. (Hódító) Jakab aragóniai király 1229-es inváziójáig muszlim uralom alatt állt. A 11. századi független mallorcai taifa idején a sziget mezőgazdasága a fejlett arab öntözéses rendszerek révén virágzásnak indult.
Az újonnan azonosított cseréptöredékek ennek az ezer évvel ezelőtti, kiterjedt vidéki muszlim településhálózatnak a ritka fizikai bizonyítékai, amelyek a hódítások előtti mór mindennapokról nyújtanak új információkat a kutatóknak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
