Halley-től a majákig: avagy a történelem megszámlálhatatlan világvége-jóslata
2024. december 21. 15:05 Múlt-kor
Halley-től a majákig
A halálos gázfelhőben való megfulladás víziója után négy évvel ismét izgulhatott a világ. A Jehova tanúi nevű gyülekezet tagjai például többször is megjósolták a világ végét. Az első jóslat Dániel könyvének negyedik fejezetében lévő próféciái alapján 1914-re vonatkozott.
Amikor a vég mégsem következett be, módosították a jövendölés jelentését, és azt állították, hogy az időpont Jézus láthatatlan uralmának kezdetét jelöli. A világ pusztulására a következő időpontokat adták meg: 1914, 1915, 1918, 1920, 1925, 1941, 1975 és 1994 – volt tehát miből válogatni.
A tekintélyes meteorológus, Albert Porta azt jósolta, hogy 1919. december 17-én hat bolygó együttállása olyan mágneses áramlatot kelt, amely kilyukasztja a Napot, hatalmas robbanásokat okoz, és végül elnyeli a Földet.
A szakember jóslata fékezhetetlen pánikhoz és öngyilkosságokhoz vezetett, Porta elveszítette jó hírnevét, és egy lap meteorológiai rovatvezetői állásával vigasztalódott.
1962. február 5-én ismét egy szokatlan bolygóegyüttállást figyelhettek meg a Bak csillagképben a szakértők, akik bár elmondták, hogy ez nem a világvége kezdete, az emberek inkább a bulvárlapokra hallgattak. Az ún. Jupiter-effektusról 1974-ben írt két csillagász, John Gribben és Stephen Plagemann.
A csillagokra már évszázadok óta potenciális veszélyforrásként tekintenek a világvége jósai
Szerintük 1982. március 10-én a kilenc bolygó együttállása következtében hatalmas katasztrófák következnek be a Földön. Annak ellenére, hogy Gibben kiállt, és elmondta: pusztán feltételezésről van szó, amelynek nem sok valóságtartalma van, sokan hittek neki.
Nostradamus, minden idők legismertebb jósa 1999 hetedik hónapjára tette az Armageddon időpontját. A jós-gyógyszerész szerint a „terror nagy királya” az égből fog alászállni. Egyesek szerint a teljes napfogyatkozást jövendölte meg a csillagász, míg mások azt állították, hogy egyértelmű utalást tett a világvégére.
Amikor ez nem következett be, néhányan azt kezdték terjeszteni, hogy a radioaktív hulladékkal megrakott Cassini űrszonda neki fog ütközni a Földnek, beteljesítve a Jelenések könyve 11. kijelentését: „csillagnak neve pedig üröm: azért a folyóvizek harmadrésze ürömmé változik; és sok ember meghal a vizektől, mivel keserűkké lesznek.”
Talán kevesen tudják, de állítólag 2012. május 27-én és június 30-án is átéltünk egy-egy világvégét: az előbbinél Jézus második eljövetelére számíthattunk, míg június végén az államok kormányainak hirtelen összeomlását nézhettük végig.
Az 5125 évre szóló maja naptárból kikövetkeztetett „próféciák” szerint 2012. december 21-e volt az emberiség következő utolsó napja, ugyanis a 13 baktunon (394 éves perióduson) át tartó kalendáriumuk akkor ér véget. A világvégét kiváltó okok hasonlóak, mindegyik az űrből jön: vagy a misztikus Nibiru bolygó – amely állandóan a Nap mögött bujkál – ütközik a Földdel, vagy egy hatalmas üstökös, esetleg egy napvihar végez az emberiséggel.
Készülődés 2021. december 21-én a maják ősi városában, Tikalban (Wikipedia / Shark / CC BY-SA 3.0)
A pontosan tizenkettő évvel ezelőtti napot sikerült túlélnünk, ahogyan 2013 decemberének egyik reggelét is, amikor az egyik jóslat szerint arra kellett volna felkelnünk, hogy a Föld már az ellentétes irányba forog. Egy másik jövendölés szerint az apokalipszisek apokalipszisét is túléltük, ugyanis egy 1847. évi jóslat szerint a biológiai fegyverek által okozott betegségeknek 2016-ban az egész Föld lakosságát ki kellett volna irtania.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
