Háborús bűnösöket tüntettek ki a boszniai szerbek 

2016. október 26. 11:54 MTI

A Klix.ba boszniai hírportál beszámolója szerint az Európai Unió küldöttsége, Valentin Inzko, a nemzetközi közösség főképviselője, valamint az Egyesült Államok nagykövetsége is tiltakozásának adott hangot, amiért egy nappal korábban Bosznia-Hercegovina főként szerbek lakta országrészének, a boszniai Szerb Köztársaságnak a parlamentje három elítélt háborús bűnösnek - Radovan Karadzicnak, Biljana Plavsicnak és Momcilo Krajisniknak - emlékplaketteket adományozott az országrész létrehozásában vállalt szerepükért.

Az EU küldöttségének közleménye szerint a modern Európában nincs helye a legsúlyosabb háborús bűnökért elítélt emberek dicsőítésének, és a bosznia-hercegovinai vezetők kötelesek őszintén felmérni a háborús időszak tetteit a megbékélés és a békés jövő érdekében. "A boszniai Szerb Köztársaság vezetőinek hétfői lépései sértőek és elfogadhatatlanok. Az elítélt háborús bűnösök tetteinek ünneplése egyértelműen mutatja, hogy nem minden politikus érdeke az országban a tartós megbékélés és a békés egymás mellett élés" - olvasható a közleményben. Az Egyesült Államok nagykövetsége közölte: a nemzeti büszkeséget nem szabad az igazsággal, a toleranciával és a fejlődéssel szembeállítani. A háborús bűnösök dicsőítésével a boszniai Szerb Köztársaság vezetői elmulasztották annak lehetőségét, hogy az országrészt politikailag érett, modern és haladó szellemű térségként mutassák be - fogalmazott Valentin Inzko, aki a modern és civilizált világban elfogadhatatlan gyakorlatnak nevezte a parlament lépését.

Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt a háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék márciusban 40 év börtönre ítélte népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Biljana Plavsicot, a boszniai Szerb Köztársaság volt elnökét 2001-ben a hágai testület háborús bűnökért 11 évi börtönre ítélte, amelynek kétharmadát kellett leülnie. Momcilo Krajisnik volt boszniai szerb parlamenti elnök, Radovan Karadzic valamikori jobbkeze 2013-ban, több mint 13 év után, 20 éves börtönbüntetése kétharmadának letöltése után szabadult a börtönből, ahol a kilencvenes években elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntettek miatt ült.

Az 1992-1995-ös boszniai háború több mint százezer halálos áldozatot követelt, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia az otthonát. A háborút lezáró daytoni békeszerződés osztotta két, nagy önállóságot élvező országrészre Bosznia-Hercegovinát: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.