Gyerekcsontokat találtak a nagy éhínség idejéből

2015. január 14. 21:16

7-12 év közötti gyermekekhez tartoznak azok a csontok (hátcsigolya, állkapocs), amelyeket a quebeci (Kanada) Gaspé-félszigeten, Montrealtól 800 kilométerre találtak három évvel ezelőtt. A Parks Canada szövetségi minisztérium három évnyi kutatás után erősítette meg, hogy az emberi maradványok olyan gyerekeké, akik mintegy 170 éve, a nagy éhínség során vesztették életüket.

1845-1852 között egymillió ember halt meg és további több mint egymillió hagyta el Írországot az ország burgonyatermését elpusztító betegség okozta nagy éhínség miatt. Az emigránsok elsődleges célpontja az Egyesült Államok volt. Írország lélekszáma 20-25 százalékkal csökkent, mely demográfiai katasztrófából azóta sem tudott kilábalni az észak-európai állam.

Az amerikai kontinens felé tartó emigránsok közül mintegy 100 ezren haltak meg az őket szállító ún. koporsóhajókban. Ezek egyike volt a Carricks, amely Írországból a kanadai Quebecbe tartott 1847-ben, s a partok előtt - 187 emberrel a fedélzetén - elsüllyedt. A száz túlélő által elmesélt történetüket egy 1890-ben emelt emlékmű őrzi.

Ugyan az emberi maradványokat mindössze 36 méterre az emlékmű helyétől találták meg, a genetikai és radiokarbonos vizsgálatok hiányában a kutatók nem lehetnek biztosak abban, hogy az áldozatok a Carricks utasai voltak-e. A Parks Canada a csontokat a University of Montreal laboratóriumába küldte, ahol Isabelle Ribot antropológus és Rémi Toupin egyetemi hallgató vizsgálta meg őket.

A csontvizsgálatból kiderült, hogy az áldozatok 7 és 12 év között elhunyt gyerekek, akik alultápláltak voltak, illetve angolkórban szenvedtek; az angolkór egy ún. hiánybetegség, amely során a csontok fejlődése a D-vitamin hiánya következtében nem zajlik le megfelelően. 

A The Globe and Mail kanadai napilap értesülései szerint a maradványokat a vizsgálatokat követően Gaspé városába szállítják, ahol újratemetik őket.