Furcsa kőkörök vannak a Góbi-sivatagban
2015. március 31. 18:07
Mintegy kétszáz, a Góbi-sivatag kínai részén feltárt ősi kőkör tartja izgalomban a régészeket a titokzatos alakzatok 2003-as felfedezése óta. Folyik a találgatás, de sokkal többet azóta sem sikerült megtudni róluk, pedig legutóbb még egy drónt is bevetettek a szakértők.
A rejtélyes, méretüket és alakjukat tekintve igen változatos körökre még 2003-ban bukkantak Kína északnyugati részén, a Gaochang hegyekben, Turpan mellett egy 6,6 négyzetkilométeres területen. A szakemberek hamar felfedezték a kínai kőkörök és az angliai Wiltshire megyében található Stonehenge közötti hasonlóságokat: mindkét helyet sokan a napimádattal kötik össze, de szembetűnő a kőépítmények alakja közötti párhuzam, valamint az a tény, hogy a köveket távoli helyekről szállították oda.
A kőköröket legutóbb egy helyi turisztikai szervezet jóvoltából drónnal is lefilmezték, de közelebbit így sem sikerült megtudni a titokzatos alkotásokról: bár régóta kutatják, eddig rendkívül kevés információ látott napvilágot az alkotásokról, amelyeknek még a kora sem ismert. Néhányan felvetették, hogy esetleg temetkezési helyek lehetnek, ezért ásatásokat folytattak, de a kutatás - eddig legalábbis - nem vezetett eredményre.
Hasonló formációkat találtak egyébként Mongólia északi részén, Burkhan Khaldunban is, ezekről pedig a régészek úgy gondolják, hogy akár Dzsingisz kán sírjának megtalálásában is a kutatók segítségére lehetnek. Hasonló állásponton van Volker Heyd, a Bristoli Egyetem régésze is. "Először is le kell szögezni, hogy ezek ember alkotta alakzatokat, efelől semmi kétség. Hasonlóakat láttam Mongóliában, de azok ismertebbek és úgy tartják, hogy vallási célból épültek" - fejtette ki a kutató.
Egy fontos különbség azért van, nevezetesen hogy Mongóliában időnként elő-előkerültek temetkezések a kőkörök közepén. "A többi szent helyeket jelöl, vagy olyan területet, amelynek különleges spirituális jelentése van, találkozóhely vagy áldozatbemutatásra szolgáló hely" - tette hozzá Heyd. A szakértő úgy látja, a Góbi-sivatagban található legrégebbi kőkörök a bronzkorban jöhettek létre, s akár 4500 évesek lehetnek, de elképzelhető, hogy a bonyolultabb formákat a középkorban hozták létre.
Bár az északnyugat-kínai lelőhelyeket hagyományosan kőkör névvel illetik, a szakértők megjegyzik, hogy vannak négyzet alakú alakzatok is, amelyeket készítőik "kijáratokkal" láttak el. Az egyik legizgalmasabb kőemlék az ún. Napkör, amely eredetileg négy, 8 méter átmérőjű koncentrikus körből állt, ám a legbelsőt már korábban szétdúlták.
Az ősi emlékek formája, illetve ama tény miatt, hogy emberi csontok eddig nem kerültek elő, az egyik kínai szakértő úgy véli, hogy a kőkörök bizonyos ősi nomád törzsek által használt, áldozatok bemutatására szolgáló helyek voltak. Emellett szól, hogy Belső-Ázsiában, illetve a Közel-Keleten több olyan kőkör is ismert, amely ilyen céllal épült, ezek ráadásul magaslatokon vannak, ami ideális körülményt teremtett az ősi vallási ceremóniákhoz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
