Függőleges harcmezőn bizonyította rátermettségét Amerika „legcivilebb” katonai alakulata
2021. augusztus 29. 16:42 Múlt-kor
Úri huncutság
Alig egy hónappal a találkozó után megszületett a döntés, hogy a 87. gyalogezred 1. zászlóalját a Washington állambeli Fort Lewisba helyezik, ahol megkezdi a téli, illetve hegyvidéki kiképzést. Ezt az egységet bővítették ki 1941. november 15-ével hadosztállyá.
Lévén, hogy a hadsereg nemigen értett a síeléshez, az egység toborzását átengedte a National Ski Patrolnak – ez volt az első alkalom, hogy egy civil szervezetnek delegálták ezt a feladatot. Az egyesület hatékonyan végezte a munkát, és a világ legjobb síelői közül is sokan jelentkeztek az egységbe, olyan külföldiek is, akik Európából voltak kénytelenek az Egyesült Államokba menekülni az elnyomás elől.
Ilyenek voltak az osztrák Ludwig „Luggi” Foeger és Ernst Engel síugrók (utóbbi a Cornell Egyetemen lett edző), illetve a norvég Torger Tokle, aki még 1939-ben költözött az országba és mintegy 42 síugró bajnoki címmel és több világrekorddal is bírt. A jelentkezők közé tartozott továbbá a svájci Walter Prager és Peter Gabriel, valamint a német Friedl Pfeifer, aki később a ma már síparadicsomként ismert Colorado állambeli Aspen síturizmusát alapította meg.
A 10. hegyi hadosztály volt a második világháború legnagyobb, tisztán önkéntes egysége, és az önkéntesek közt egyaránt megtalálhatóak voltak az európai profik, az amerikai főiskolák és egyetemek sportolói és a hobbisíelők is. Ekkoriban a síelés meglehetősen úri időtöltésnek számított, így több gazdag család sarja is jelentkezett a hadosztályban való szolgálatra.
A rengeteg neves alak jelentkezése valóságos hírverést jelentett az amerikai hadseregnek, és a hadosztály vált az egyik legnépszerűbb egységgé a köztudatban. Számos újságcikk dicsérte képességeiket, és a róluk készült képek rendszeresen ábrázolták a kemény külsejű katonákat kietlen hegyoldalakban, téli álcaruhában és sítalpakkal.
1941 májusában Fort Lewisban létrejött hivatalosan is a Hegyi Kiképzőközpont, ahol kidolgozták a hegyvidéki hadviselés módszertanát és elkészítették hivatalos kézikönyveit a katonák számára. Itt végezték továbbá a felszerelés tesztelését, valamint a kiképzés legnagyobb részét is – ez utóbbira első körben 100 embert jelöltek ki az újonnan létrejött egység kötelékéből.
A szakértelmet továbbra is a National Ski Patrol szolgáltatta, az Alpine Ski Club nevű egyesület pedig arra a feladatra vállalkozott, hogy minél több európai katonai síkézikönyvet és hasonló anyagot lefordítson angolra. Igyekeztek bevonni minél több európai hegyi egységet megjárt katonát is a folyamatba, leginkább interjúk formájában.