Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Földön túli amerikai örömmámor, avagy így hódította meg a Holdat az Apollo–11 legénysége

Földön túli amerikai örömmámor, avagy így hódította meg a Holdat az Apollo–11 legénysége

2022. július 20. 09:05 MTI

„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – ez a szállóigévé nemesült mondat 53 éve, 1969. július 20-án (vagy nézőponttól függően 21-én) hangzott el. A kettős dátumnak az a magyarázata, hogy Neil Armstrong amerikai űrhajós éppen a Hold felszínén állt, amikor az Egyesült Államok keleti partvidékén július 20., vasárnap este tíz óra volt, Európában viszont már hétfő hajnal.

Szovjet előny

Ezzel az Egyesült Államok megdicsőült, és egy több éven át tartó, feszültséggel terhes versenyt nyert meg a másik szuperhatalom, a Szovjetunió ellen. Egyöntetű a vélemény Keleten és Nyugaton: túl azon, hogy bár a Hold meghódítása kétségtelenül világraszóló tudományos eredmény, és valóban „hatalmas ugrás” volt, a hidegháború nélkül – legalábbis még akkor, a hatvanas évek végén – aligha történhetett volna meg.

Ekkor még tizenkét év sem telt el, hogy az emberiség belépett az űrkorszakba. A Szovjetunióból 1957. október 4-én bocsátották fel a világűrbe az első ember alkotta eszközt, a Szputnyikot. Moszkva és Washington egyaránt felismerte az űrhajózásban rejlő nem mindennapi lehetőségeket: túl a kozmosz katonai rendeltetésű felhasználásán, az űrhajózás hatalmasat lendíthet a tudomány és a technológiai fejlődésén – mint azt később az élet igazolta is –, ráadásul látványos kutatási terület is.

Mindkét nagyhatalom belefogott ambiciózus űrprogramjába. A hatvanas évek közepéig az amerikaiaknak sorra kellett szembesülni lemaradásukkal, hiszen nem csak az első űreszköz volt szovjet, hanem a világűrbe kijutott első állat is egy szibériai eszkimókutya, Lajka volt.

Jurij Gagarin, a szovjet légierő őrnagya 1961. április 12-én a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén kerülte meg a Földet, majd 1963-ban Valentyina Tyereskova személyében a szebbik nem képviselője is megjelent a kozmoszban, s ugyancsak a Szovjetunió polgára, Alekszej Leonov tett először űrsétát 1965-ben.

Az amerikaiak azonban nem adták fel terveiket. Űrkutatóikon sokat segített, hogy 1961-ben John F. Kennedy került a Fehér Házba, aki maga is lelkesedett az űrhajózásért, az összes amerikai asztronautát személyes barátságával tüntette ki. Elnöki beiktatása után néhány hónappal bejelentette a grandiózus célt: az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan.

Persze a szovjetek is vágytak égi kísérőnk meghódítására, de ennek lépéseit szupertitkosan kezelték.  A hatvanas évek közepétől már érezhető volt, hogy az amerikaiak kezdik behozni lemaradásukat, de mindeközben aggodalmasan kémlelték, hol tartanak kommunista vetélytársaik.

CIA-jelentések és műholdfelvételek alapján tudomást szereztek arról, hogy a szovjetek hatalmas hordozórakétával kísérleteznek – céljuk tehát nem lehet más, mint a Hold. A későbbiekben nyilvánosságra került dokumentumok igazolták, hogy a hatvanas évek elején Szergej Koroljov akadémikus-főkonstruktőr vezetésével valóban hozzálátták az N–1 kódjelű óriásrakéta kifejlesztéséhez a Szovjetunióban. Válaszul az amerikaiak megalkották a 110 méter magas Saturn V óriáshordozójukat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Földön túli amerikai örömmámor, avagy így hódította meg a Holdat az Apollo–11 legénysége

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra