Férfiruhában a harctéren, nevelőként a hátországban – így küzdöttek 1848-49 hősnői
2018. április 27. 12:58 Horváth Dóra
Karacs Teréz, a demokrata iskolalapító
Teleki Blanka és Leövey Klára mellett a polgári származású Karacs Teréz a 19. század derekának legjelentősebb nőnevelője volt. A pesti leánynevelő intézet vezetését Teleki eredetileg Karaccsal képzelte el, ő azonban inkább egy tanítványát, Leövey Klárát ajánlotta be maga helyett. Karacs egy miskolci lánynevelő intézet vezetését vállalta magára, amely a Teleki Blanka-féle pesti lánynevelő intézetnél sokkal demokratikusabban működött: ez volt az első olyan intézmény, ahol polgári származású leányok is tanulhattak. Mivel az iskola megfelelő működéséhez meglehetősen sok felszerelés hiányzott, a nemes cél érdekében Karacs Teréz a hozománya egy részét is feláldozta.
1846 és 1859 között a Karacs Teréz miskolci iskolájából mintegy 800 leány került ki. A szabadságharc alatt Karacs és tanítványai fehérneművel látták el a Miskolc körül harcoló honvédeket, és gyűjtést is szerveztek számukra. 1848 áprilisában Kossuth és Szemere egy országos nőnevelő intézet élére szemelték ki Karacs Terézt, és ő volt az egyetlen, aki nőként részt vehetett az 1848. július 20–a és 24-e között megtartott tanügyi kongresszuson. Karacs ezen a tanácskozáson elérte, hogy a tanítók és a tanítónők egyenlő javadalmazásban részesüljenek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
