Férfi volt az első boszorkány, aki „bevallotta”, hogy seprűnyélen repült
2020. október 28. 18:49
A félelem legendákat szül
Teljes bizonyossággal lehetetlen kideríteni, hogy e középkori szóbeszédeknek mennyi volt a valóságalapjuk. Tény azonban, hogy terjedésük akkor volt a legintenzívebb, amikor a lakosság a leginkább rettegett a boszorkányok jelentette veszélytől.
A boszorkányok vélt vagy valós tevékenységéről a legtöbbet az egyházi inkvizítorok és bírósági hivatalnokok feljegyzéseiből, illetve a vádlottakból rendszerint kínzással kicsikart vallomásokból tudjuk.
A 17. századra a seprűnyél már elválaszthatatlan tartozékává vált a boszorkánylegendáriumnak, ekkoriban az elterjedt nézet az volt, hogy a boszorkányok a kéményen át kirepülve távoznak észrevétlenül otthonaikból.
E híresztelés részleges alapjául az szolgálhatott, hogy a háziasszonyoknak szokása volt a tűzhely vagy a bejárati ajtó mellé támasztani a seprűt olyankor, amikor nem voltak otthon, egyértelmű jelzést adva az esetleges látogatóknak.
A gyakran tömeghisztériába forduló boszorkánypánik a 18. századra alábbhagyott, és habár napjainkban sok személy vallja magát nyilvánosan boszorkánynak, közülük is kevesen állítják, hogy seprű segítségével a magasba tudnának emelkedni. A seprűn repülő boszorkány képe ennek ellenére valószínűleg még sokáig népszerű marad.