Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

„Feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – Petra, az elfeledett város

2015. augusztus 24. 08:23

<

Főváros születik

Míg a legtöbb környéken élő népcsoport a Kr.e. 4. században görög uralom alá került, a nabateusok uralta területeken kis törzsi csoportok lazán egymáshoz kapcsolódó halmazából fokozatosan egy erős királyság jött létre. Bár az egyesülésről keveset tudunk, valószínű, hogy – amellett, hogy a közös vallási hagyományok is szerepet játszottak – a klánok felismerték: az egymás között lévő nagy távolságok, valamint a vízhiány miatt célszerű szorosabb együttműködést kialakítaniuk egymással. A nabateus királyok az állam irányítása mellett a vallási vezetés feladatait is ellátták. Az első nabateus király, akinek a nevét ismerjük, a Kr. e. 2. század utolsó harmadában uralkodó I. Aretasz, de a monarchia kezdetei valószínűleg Kr. e. 3. századig nyúlnak vissza.

A térségben a politikai változásokkal nagyjából egy időben számottevő gazdasági fejlődés is megfigyelhető volt, amely elsősorban a sivatagi nép találékonyságának volt köszönhető, hiszen képesek voltak saját előnyükre fordítani a rendkívül kedvezőtlen földrajzi környezetből adódó nehézségeket. A nabateusok egy olyan víztározó rendszert hoztak létre, amely amellett, hogy függetlenségük több évszázados megőrzésének egyik kulcsa lett, megvetette a birodalom felemelkedésének alapjait. Sziklába vájt, agyagcsövekből álló vízvezeték-hálózatokban szállították a vizet a környéken lévő oázisokból, amelyet hatalmas ciszternáikban vagy szabadtéri medencékben tároltak, és az esővíz elraktározására is megtalálták a megfelelő módszert.

A leleményesen elhelyezett vízgyűjtő medencék pontos helyét csak a nabateusok ismerték, amely nagy segítségükre volt, amikor egy ellenséges népcsoportokkal kerültek szembe. Míg a magukat a sivatagban kiismerő nabateusoknak menedéket nyújthattak ezek az eldugott helyek, üldözőik jobb esetben kivéreztetve hazatávoztak, rosszabb esetben szomjan haltak. A bonyolult víztározó-hálózat védelmi funkciója mellett biztosította mind a lakosság, mind a környéken átvonuló kereskedők vízzel történő ellátását, így – a város ideális földrajzi fekvése mellett – hozzájárult Petra közel-keleti kereskedelmi központtá történő felemelkedéséhez. Ráadásul az egyedi öntözési módszereknek köszönhetően a Kr. e. 1. században virágzó kertkultúra alakult ki az erre alkalmatlan sivatagos területeken.

A gazdasági-politikai változásoknak köszönhetően Petra először vallási központ, majd a Kr. e. 2. században a nabateus birodalom fővárosa lett. A nehezen megközelíthető, eldugott helyen épült település ideális menedéket biztosított a lakosság számára, amely a birodalom hatalmának csúcspontján mintegy 30 ezer főt tett ki.

Bár Nagy Sándor és utódai nem tudták bekebelezni birodalmukba a nabateus területeket, Petrára nagy hatást gyakorolt a hellenisztikus kultúra. Mint azt Sztrabón művében is olvashatjuk, a városban a Kr. e. 1. századtól egyre-másra épültek a sziklába vájt, impozáns középületek, és az építkezési láz IV. Arétasz uralkodása (Kr.e. 9. - Kr. u. 40.) idején jutott el a csúcspontra: ekkor építették a város legnevezetesebb épületét, az Al Khazneh templomot, és jelentős városrendezési munkálatok kezdődtek. A birodalom ebben az időszakban érte el legnagyobb területi kiterjedését. Határai magában foglalták a Sínai-félsziget nagy részét, a Negev-sivatagot, az Edom-síkságot, és Szíria déli részétől egészen az Arab-félsziget északnyugati területeiig terjedtek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

„Feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – Petra, az elfeledett város

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra