Évtizedeken át őrizte az Egyesült Államok titkait a rettegett John Edgar Hoover

2022. május 10. 19:25 Múlt-kor

A középosztálybeli családba született Hoover 1917-ben szerzett jogi diplomát. Az amerikai bűnözési hullám tetőfokán, 1924-ben lett a Nyomozóiroda (BOI) elnöke, a szervezet 1932-től viseli a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) nevet.

Tisztségét egészen 1972-es haláláig betöltötte, vezetése alatt a szétesőben lévő, káosz uralta hivatal egy hatékony, de egyben félelmetes szervezetté alakult át.

A nyomozóhatóság a harmincas években számos gengszterrel leszámolt, és ekkoriban kezdték kialakítani a világ legnagyobb ujjlenyomat-nyilvántartását is.

Míg a háború alatt a náci kollaboránsokat és kémeket kutatta, a hidegháború kezdetétől az FBI elsősorban a kommunistagyanús elemek felderítésére koncentrált.

Bárkiről gyűjthettek adatokat, akinek tevékenységét felforgatónak ítélték, és a megfigyeltek számával együtt nőtt Hoover hatalma és befolyása is.

A rettegett FBI igazgató 1940-ben

A hatóság látószögébe került többek között Albert Einstein és Martin Luther King Jr. is, de JFK-ről is rendelkeztek kompromittáló adatokkal.

Háttérbe szorult viszont a szervezett bűnözés elleni harc, mivel az FBI-vezér egészen az 50-es évek végéig tagadta, hogy az országban alvilági csoportok működnének.

Sokak szerint ebben az is szerepet játszott, hogy a lóversenyek megszállottjaként jó viszonyt ápolt a szerencsejáték-maffiával.

Hoover szexuális beállítottságának kérdése ma is komoly vitákra ad okot. Bár a homoszexuálisokat nemzetbiztonsági kockázatot jelentő elemeknek tartotta, akiket könnyen megzsarolhatnak a szovjetek, széles körben elterjedt az a nézet, hogy viszonya volt segítőjével, Clyde Tolsonnal, akivel szabadideje nagy részét is együtt töltötte.

Legutóbb Clint Eastwood filmje, a J. Edgar – az FBI embere kapcsán forrtak fel az indulatok, amelyben Hoovert egyértelműen homoszexuálisként ábrázolták.