„Emberelkapó” ráccsal próbálták elkerülni a halálos gázolásokat a korai autókon

2020. szeptember 17. 17:39 Múlt-kor

1896. augusztus 17-én egy Bridget Driscoll nevű 44 éves nő Londonban, az akkor még álló Crystal Palace nagyszabású kertjében sétált kamasz lányával, May-jel és barátnőjével, Elizabeth Murphyvel, amikor az Anglo-French Motor Carriage Company nevű gyártó egy bemutatóutakra használt automobilja elgázolta.

Driscoll a történészek tudomása szerint az első személy, aki autós gázolásban vesztette életét. Az országos botrány közepette zajló vizsgálat során felmerült a gyorshajtás gyanúja, amelyet azonban nem sikerült bizonyítani. Bár a korabeli újságok hangot adtak reményüknek, miszerint többé nem történik hasonló, az autók elterjedésével óhatatlanul nőtt a balesetek száma is.

Mivel az autók tervezésekor a legfőbb szempont ekkor még az volt, hogy minél megbízhatóbban működjenek és minél gyorsabban menjenek, a biztonságra kevés figyelmet fordítottak. Ez a 20. század első évtizedeiben is így maradt, azonban 1927-ben egy egészen furcsa találmány került az autós piacra.

A „gyalogosbiztonsági eszköz” (Pedestrian Safety Device) rendeltetése az volt, hogy a haladó autó elé lévő gyalogost (viszonylag) biztonságosan „elkapja”, megakadályozva, hogy az autó áthajtson rajta.

Az eleinte Németországban forgalmazott egyszerű rácsnak hamar több továbbfejlesztése is készült Európa-szerte.

Angliában egy manuálisan, a várható gázolás előtt az autó sofőrje által kinyitandó változatával is előrukkoltak, amely ugyan kényelmesebb „utazást” biztosított az elkapott gyalogosnak, azonban működéséhez szükség volt arra, hogy a vezető időben észrevegye az illetőt.

A találmány érthető okokból nem aratott nagy piaci sikert. Az efféle szerkezetek – ahogy a képeken és a felvételeken is látszik – egyáltalán nem garantálták, hogy sérülésmentesen ússza meg az elütött gyalogos az ütközést, nagyobb sebességnél pedig semmiféle jótékony hatással nem bírtak.