Elveszett űrhajósok – a szovjet űrprogram kérdőjelei
2020. július 5. 08:24 Múlt-kor
Különösen népszerűek manapság azok az összeesküvés-elméletek, amelyek arról szólnak, hogy sosem jártak űrhajósok a Holdon. Ám nem az amerikai űrprogram az egyetlen, amellyel kapcsolatban különféle bizarr elméletek fogalmazódnak meg. Riválisa, a szovjet űrkutatás, szinte tálcán kínálja azt a lehetőséget, hogy összeesküvés-elméletek alanyává váljon: históriáját rengeteg feldolgozatlan, helyenként zárt archívum, nyelvi akadályok és különös kiszivárgások jellemzik. Ahogy sokan hitelt adnak annak, hogy Neil Armstrong valójában nem is lépett a Holdra, úgy sokan hiszik azt, hogy valójában nem Jurij Gagarin volt az első űrutazó. Elveszett kozmonauták előzték meg őt, nekik azonban már nem volt alkalmuk erről beszámolni.
Nem ott, nem akkor, nem úgy
1961. április 12-én startolt el Jurij Gagarin a bajkonuri űrrepülőtérről, majd 108 perccel később a terveknek megfelelően visszatért a Földre. A Vosztok–1 programot a Szovjetunió 1958-ban indította azzal a céllal, hogy a Földön az első ország legyen, amely embert juttat a világűrbe.
A zseniális mérnöknek és szervezőnek bizonyuló Szergej Koroljov vezetésével a szovjet tudósok elkészítették a Vosztok űrhajót, amelyet először automatikus repülésekkel teszteltek, majd 1960. augusztus 19-én már két kutyát is felküldtek az űrbe.
Ezzel párhuzamosan megkezdődött az űrrepülésben résztvevő pilóták kiválasztása. A leendő űrhajósoknak kiváló mentális és fizikai állapotban kellett lenniük, hogy bírják a fellövés és az utazás jelentette kihívásokat.
A több mint háromezer jelöltből végül húszan bizonyultak alkalmasnak, de a kört tovább szűkítették. A végül utazó űrhajósnak politikai szempontoknak is meg kellett felelnie: teljesen orosznak kellett lennie, valamint munkás- és parasztszülőkkel kellett rendelkeznie. Ezért is esett a választás Gagarinra, aki a világ első űrhajósa lett.
Azt nemigen vitatja senki, hogy Gagarin volt az első ember, aki túlélte az űrbe történő kilövést. Az összeesküvés-elméleteket vallók persze ezen az állításon is igyekeznek fogást találni. Az egyik sokszor idézett érv az, hogy a hivatalosan kiadott felvételeken Gagarin sisakjáról a CCCP felirat olykor „eltűnik”, tehát bizonyosan több felvételből vágták össze a képeket.
Ráadásul a szovjetek ellentmondásos információkat közöltek a nyilvánossággal Gagarin földet éréséről. A ma már megismerhető belső jelentésekből egyértelmű, hogy az űrhajós a leszálláskor valójában katapultált, és nem kisétált a földet érő űrhajóból, ahogy az egyes híradásokban szerepelt.
Az egyik legnépszerűbb teória szerint Gagarint az űrben megelőzte Vlagyimir Iljusin, aki egy tervezőmérnök fia volt, s mellesleg pedig berepülőpilóta. Ő 1961. április 7-én, tehát öt nappal Gagarin előtt talán már járt az űrben. A hír megszellőztetője Dennis Ogden, a British Daily Worker munkatársa, aki Moszkvában egy lépcsőházban lakott Iljusinnal, így volt némi rálátása a férfi sorsára. Azt is megtudta, hogy Iljusin 1961 áprilisában Kínában tartózkodott.
Az elmélet ettől kezdve szinte magától adódott: Iljusin utazása megelőzte Gagarinét, ám az űrhajója leszállás közben balesetet szenvedett, ráadásul Kína területén ért földet, ahol a kínai hatóságok elfogták. Mivel akkoriban a két ország viszonya finoman szólva sem volt felhőtlen, ezért csak hosszas egyezkedés után adták ki Iljusint, a szovjetek ezért gyorsan fellőtték Gagarint.
Tegyük hozzá azonban, hogy Iljusin maga sosem állította azt, hogy „űrrepült” volna, a szovjet hivatalos szervek pedig e pletykára azzal reagáltak, hogy a pilóta lába fél évvel korábban egy autóbalesetben súlyosan megsérült, így nem is lett volna alkalmas az űrrepülésre. A szovjetek hitelessége azonban addigra annyira megkopott, hogy még igazmondásuknak sem adott mindenki hitelt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
