Első alkalommal nevesítettek egy maja csillagászt
2026. július 14. 19:38 Múlt-kor
Először azonosítottak név szerint egy ókori maja csillagászt a guatemalai Xultun romvárosában feltárt 1200 éves falfeliratok alapján. Franco D. Rossi, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója szerint a Sak Tahn Waax néven azonosított 8. századi tudós egyedi matematikai formulái bizonyítják, hogy a prekolumbiánus Amerikában is egyéni gondolkodók alkották meg a korszak legbonyolultabb csillagászati számításait.
A történelmi jelentőségű felfedezés a guatemalai Xultun klasszikus kori maja lelőhelyének egyik kisebb épületében történt, ahol a régészek több mint ötven matematikai és csillagászati mikrotextust találtak a falakra festve. A kutatócsoport méretarányos rajzok, fényképek és multispektrális képalkotó eljárások segítségével rekonstruálta a töredékes feliratokat.
A digitálisan feljavított képeken tizenegy hieroglifát sikerült megfejteniük, amelyek között nemcsak egy összetett matematikai képlet szerepelt, hanem az alkotó kézjegye is. A szöveg a munkát egy Sak Tahn Waax (Fehér Mellű Róka) nevű személynek tulajdonítja. Míg a kerámiaedényeken és kőfaragványokon korábban már azonosították a maja művészek és szobrászok szignóit, ez az első eset, hogy az időszámításért felelős tudósok egyikét név szerint is sikerült azonosítani.
A falfelületen rögzített matematikai formula tudománytörténeti szempontból is kivételes. David Stuart, a Texasi Egyetem epigráfusa szerint a számítások ugyan a jól ismert maja naptári egységeket alkalmazzák, azonban a köztük lévő összefüggések teljesen egyediek. A 8. századi csillagász a 260 napos rituális naptár, a napév, valamint a Vénusz és a Mars bolygók ciklusai között fedezett fel és rögzített korábban nem ismert mintázatokat.
Heather Hurst, a San Bartolo-Xultun Projekt igazgatója a falfeliratokat egy nagy formátumú kézirat vagy művészeti alkotás korai vázlataihoz hasonlította. Ezek a "piszkozatok" páratlan bepillantást engednek az ősi maja matematika belső, gyakorlati működésébe, kiegészítve a spanyol hódítás után évszázadokkal lejegyzett hiányos etnohistóriai forrásokat.
A klasszikus maja korszakban (Kr. u. 250-900) a matematika és a csillagászat a társadalom működésének alapkövét jelentette. A naptári dátumokon és az égitestek megfigyelésén alapuló precíz számítások határozták meg az állami és vallási élet legfontosabb eseményeit, a monumentális építkezések idejétől kezdve a mezőgazdasági ciklusokon át az uralkodók beiktatásáig. A társadalom ezen intellektuális elitjének munkássága azonban eddig nagyrészt anonim maradt.
A kutatás a maja tudományosságot személyi szinten is párhuzamba állítja az ókori világ más nagy civilizációival. Míg az ókori indiai, mezopotámiai, kínai vagy görög csillagászati eredményeket - a napfogyatkozások előrejelzését vagy a csillagképek mozgásának leírását - a történetírás hagyományosan egyéni gondolkodókhoz köti, a közép-amerikai eredményeket eddig csupán egy kollektív kultúra termékének tekintették. Sak Tahn Waax azonosítása bizonyítja, hogy az amerikai kontinens kimagasló naptári és csillagászati hagyományai mögött is nevesített, egyedi matematikai látásmóddal rendelkező tudósok álltak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
