Először csendültek fel együtt Liszt és Erkel 1867-es koronázásra írt dallamai
2017. június 12. 12:05 MTI
I. Ferenc József magyar királlyá és felesége, Erzsébet magyar királynévá koronázásának 150. évfordulója alkalmából először volt együtt hallható Liszt Ferenc Koronázási mise és Erkel Ferenc Magyar cantate című műve a budavári Mátyás-templomban, az 1867. június 8-i koronázás helyszínén. Mindkét művet a koronázás alkalmából komponálták a magyar romantika zeneszerzői.
Az Erkel Ferenc Társaság, a Liszt Ferenc Társaság Mátyás-templommal közös hangversenyén elhangzott továbbá a Harangkar Erkel Ferenc – Doppler fivérekkel írt – Erzsébet című operájából, amely Sisi 1857-es első magyarországi látogatása alkalmából született. Az estet Erkel Hymnusza zárta, amelyet az eredeti partitúra szerint játszottak a zenészek.
Az előadáson közreműködött Schnöller Szabina szoprán, Heim Mercedes alt, Komáromi Márton tenor és Jekl László basszus szólista, az István Király Operakórus, az Országos Széchényi Könyvtár Énekkara, a Mátyás-templom Énekkara és Zenekarának vonósai, valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar. Liszt és Erkel oratorikus műveit Horváth Gábor karmester, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője vezényelte.
Liszt Ferenc 1867-ben hat hét alatt írta meg a Koronázási misét (Missa Coronationalis), amely nyomtatásban csak 1869-ben jelent meg a lipcsei Schuberth kiadónál. A darabot a bécsi előírások szerint csak az udvari zeneszerző írhatta volna meg, azonban Liszt tudomást szerzett a kiegyezés előkészületeiről, és már 1865 elején Rómából írt levelében kérte jó barátját, Augusz Antal bárót, hogy segítsen a megbízatás elnyerésében. A báró sikerrel járt, így Scitovszky János bíboros Lisztet kérte fel a darab megírására. A zeneszerző a koronázási ünnepségre nem kapott meghívást, de a Nemzeti Zenede az orgonakaron mégis szerzett neki helyet. A sértett szerző a ceremónia végét azonban nem várta meg.
Erkel Ferenc máig kiadatlan Magyar cantatéját Szigligeti Ede A szent korona című ünnepi előjátéka befejező részének szövegére komponálta. A bemutató a szerző vezényletével Pesten, a Nemzeti Színházban volt 1867. június 11-én. Az előadást a korabeli feljegyzések szerint másnap megismételték. A mű ünnepélyes nagyzenekari előjátékkal kezdődik, amely nemcsak hangnemében, de a basszus szólamok teljes első ütemével is idézi a Hymnusz bevezető motívumát. Ezt követően a középső, 162 ütemnyi cantate szakaszban a négy szólista és a kórus váltakozva énekelve azt a pillanatot jeleníti meg, amikor István király Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. A Magyar cantate eredeti állapotában csak 143 évnyi „szunnyadást” követően, 2010-ben, az Erkel-bicentenárium alkalmával szólalhatott meg a budavári Hadtörténeti Múzeumban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
