Elhunyt édesapjuk combcsontjából készítették legjobb fegyvereiket az új-guineai őslakosok
2018. április 26. 10:55 MTI
A sziget Sepik-folyójának felső folyása mentén lévő falvak harcosai elhunyt édesapjuknak vagy a közösség más, köztiszteletben álló tagjainak a combcsontjából faragtak finom mintákkal díszített, éles pengéjű, erős fegyvert, amivel ellenségeiket ölték meg, majd néha később el is fogyasztották őket – olvasható az A Royal Society Open Science tudományos lap szerdai számában közzétett tanulmányban.
A tudósok vizsgálataik során azt a kérdést tették fel, miért emberi csontból készítették a tőrt, amikor ugyanennyire halálos fegyvert tudtak volna faragni a nagy testű, röpképtelen kazuár madár lábszárcsontjából. A madarat ráadásul könnyű elkapni és megölni.
Nathaniel Dominy, az amerikai Dartmouthi Egyetem tudósa és csapata ezért összehasonlította a kétféle tőr erejét és azt találták, hogy tulajdonságaik hasonlóak, a kétféle csont egyformán alkalmas fegyverkészítésre. Az emberi csontból azonban tartósabb tőrt készítettek. „Más volt az alakja, mint a madárcsonttőrnek, és volt egy enyhe íve is. Dominy szerint ez szándékos volt, ezzel akarták biztosítani a harcosok, hogy a fegyver ne törjön ketté tusakodás közben.”
A fentieken túl azért tervezték az emberi csontból faragott tőrt hosszú használatra, mert nagy volt a társadalmi presztízse. A tisztelet egyik oka, hogy kevés volt a megfelelő alapanyag, ami csak a harcos édesapjától vagy a közösség egy nagy megbecsülésnek örvendő tagjától származhatott – tette hozzá.
A tőröket még a a 20. században is használták a közelharcok során. Ezeket a fegyvereket kifejezetten arra tervezték, hogy az ellenséget nyakon szúrják vele. A harcokban foglyul ejtetteket is csonttőrrel sebezték meg, de néha életben tartották őket a későbbi kannibálvacsorákra – olvasható a tanulmányban.
A csonttőröket finoman kidolgozott faragások díszítették, ékszerként viselték a karjukra kötve, ahol szükség esetén rögtön kéznél voltak. A harcosok úgy hitték, az embercsonttőr felruházza tulajdonosát annak az embernek az erejével, akinek a testéből halála után a fegyver alapanyagát kiemelték.