Egymás után kétszer is megállította a Japán ellen induló mongolokat az isteni szél
2022. október 3. 18:02 Múlt-kor
Szigetország a pácban
Miután Kubiláj sokadik alkalommal stabilizálta a mongolok uralmát a Koreai-félsziget felett, a figyelme Japán felé irányult. Szokás szerint nem azzal kezdte, hogy hadsereget szervezett, hanem diplomáciai úton akarta alávetni a japánokat.
A szigetország legfontosabb méltósága ekkoriban is a császár volt, a krizantémtrónon pedig Kamejama (1260 – 1274) ült. Csakhogy a császároknak a hatalma valójában igen formális volt, és bár a személyét nagyon tisztelték, a tényleges hatalom más kezében összpontosult.
Hódzsó Tokimune (1268 – 1284) töltötte be ekkoriban a régens (japánul: sikken) szerepét, és ebben a tisztében lényegében Japán teljhatalmú katonai vezetője volt. Az egyik mentora azonban egy Kínából elmenekült buddhista pap volt, aki elmondta, hogy a mongolok milyen szörnyűségeket követtek el a helyi templomok ellen.
13. századi japán harcosok egy korabeli ábrázoláson
Emellett pedig az első mongol követség elkövette azt a hibát, hogy királynak címezték a japán császárt, márpedig az isteni eredetű uralkodót a mongol nagykán részéről saját maga alá helyezni, és adófizetésre felszólítani, sértés volt. Hódzsó Tokimune azt a stratégiát választotta, hogy válasz nélkül hagyta Kubiláj követeit. Hiába érkeztek mongol, koreai és kínai követségek is, hiába küldte el a nagykán az egyik kegyeltjét, vagy nem kapott választ, vagy a követeit letartóztatták.
Kubiláj kán egy idő után megunta a japánok halogató módszereit, és azután, hogy meghódította a Szung-dinasztia által uralt területeket, megkezdődhetett a Japán elleni első invázió. A mongolok, lovasnomád nép lévén, nem különösebben ismerték a helyi tengereket, ám a koreai és kínai hajósok alkalmazása kiegyenlítette ezt a hátrányt.
Kubiláj kán portréja
Bár a támadást már 1268-ban elkezdték tervezni, a kivitelezés korántsem volt egyszerű, mert hol a Koreai-félsziget lázadói nem tették lehetővé az indulást, hol takarmányhiány lépett fel, és a hajók, valamint a harcosok száma sem bizonyult mindig elegendőnek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
