Egyedülálló vízi templomot tártak fel Egyiptomban
2026. április 13. 07:55
Egyedülálló, kör alaprajzú ókori templom maradványait tárták fel régészek az észak-sínai Tell el-Farma, az egykori Pelusium romterületén. A Kr. u. 2. században épült, nagyméretű medencével rendelkező szakrális építmény több ókori kultúra építészeti jegyeit ötvözi, és új megvilágításba helyezi az egyiptomi határváros vallási életét.
A feltárást végző szakemberek a helyi istenségnek (a város védőszentjének, Pelusiumnak) szentelt templom középpontjában egy 35 méter átmérőjű, vörös téglából épült kör alakú medencét azonosítottak. A komplexum egy ókori csatornán keresztül közvetlen összeköttetésben állt a Nílus legkeletibb, úgynevezett pelusiumi ágával, amely biztosította a szakrális víztér folyamatos, hordalékban gazdag vízellátását.
A medence közepén egy négyzetes alapzat található, amely a kutatók szerint eredetileg egy nagyméretű kultuszszobor tartópillére lehetett. A vízteret egy összetett, csatornákból és ciszternákból álló elvezető rendszer veszi körül, megközelíteni pedig a négy égtáj felől kialakított bejáratokon keresztül lehetett, bár az északi oldal az évszázadok során súlyosan megrongálódott.
Az építmény első falmaradványait még 2019-ben azonosították a régészek. A kutatók kezdetben úgy vélték, hogy egy ókori tanácsterem vagy más adminisztratív középület romjaira bukkantak, azonban a hat éven át tartó, idén lezárult ásatássorozat egyértelművé tette a komplexum vallási, vízi rituálékhoz köthető funkcióját.
A Kr. u. 2. században emelt épületegyüttes a fáraókori egyiptomi, a hellénisztikus és a római építészeti hagyományok rendkívül ritka ötvözetét mutatja. A rétegtani elemzések alapján a templomot kisebb belső módosításokkal egészen a 6. századig folyamatosan használták a helyi közösségek.
Pelusium stratégiai szerepe
Pelusium (a mai Tell el-Farma) az ókorban a Földközi-tenger partján, a Nílus-delta keleti peremén helyezkedett el. Stratégiai fekvése miatt Egyiptom és a szír térség legfontosabb határvárosának, az ország "keleti kapujának" számított. A település a keletről érkező inváziókkal szembeni első védelmi vonalként funkcionált, ezért a Kr. e. 8. és a Kr. u. 8. század közötti mintegy ezerötszáz évben erősen erődített bázis volt, amely számtalan ostromot és történelmi jelentőségű katonai konfliktust élt át.
Kiemelt katonai és védelmi szerepe mellett Pelusium a régió egyik legfontosabb kereskedelmi kikötőjeként is működött, amely többek között saját lenvászon- és sörtermelésének exportjával kapcsolódott be a nemzetközi áruforgalomba.
A város évszázadokon keresztül az Egyiptom és a Közel-Kelet közötti kulturális, gazdasági és vallási cserekereskedelem egyik legfontosabb olvasztótégelye volt. Ennek a sokszínű, multikulturális közegnek a lenyomata a most feltárt, egyedülálló építészeti megoldásokat és vízgazdálkodási technikákat alkalmazó templomkomplexum is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
