Egy középkori kézirat magyarázhatja meg, hogyan kerültek helyükre a holt-tengeri tekercsek
2021. október 5. 17:13 Múlt-kor
Szertartás a Holt-tengernél
A július végén a Religions című vallástörténeti szakfolyóiratban megjelent tanulmányában Vainstub amellett érvel, hogy az éves szertartást Kumránban az esszénusok azon szabályrendszere szerint tartották, amely a Damaszkusz-dokumentum, avagy damaszkuszi szövetség néven ismert kéziratban olvasható.
A kézirat a nevét onnan kapta, hogy számos alkalommal említi a mai Szíria fővárosát, amely Dávid király idejében zsidó fennhatóság alatt állt. A fennmaradt példányt egy korábbi kéziratból másolták át, valamikor a 10. század tájékán.
Bár az általa bejárt út nem minden részlete tisztázott, annyi bizonyos, hogy végül a kairói genizába került. Ez voltaképpen egy irattár, amely az időközben Kairó egyik negyedévé vált Fusztat – az arab Egyiptom eredeti fővárosa – zsinagógájához tartozik.
A zsidó vallási törvények tiltják bármilyen olyan szöveg – akár véletlenül is történő – megsemmisítését, amely tartalmazza Isten nevét. A genizákban többek közt az ilyen szövegek kerülnek elhelyezésre, és az idők során meglehetősen sok dokumentum tud bennük összegyűlni. A régi, már nem használt vallási szövegek megsemmisítésének egyetlen törvényes módja a rituális eltemetésük, amelyre a kairói geniza esetében gyakran nem került végül sor.
Ezáltal az egyiptomi irattárban valóságos kincsestár alakult ki az évszázadok során, amelyről a tudomány világa az 1890-es években szerzett tudomást, miután Solomon Schechter, a Cambridge-i Egyetem kutatója látogatást tett benne. A zsidó vallási szövegek mellett számos más jellegű ősi kéziratot is talált itt, a művészettel, irodalommal, filozófiával és tudománnyal foglalkozó, több különféle nyelven íródott szöveget is őriztek itt.
A több változatban is létező Damaszkusz-dokumentum legteljesebb ismert változatára is itt bukkant a kutató, ennek töredékei a holt-tengeri tekercsek némelyikében is visszaköszönnek. Vainstub szerint a kairói genizában talált kézirat a kumráni ceremónia részletesebb leírását adja, amelyet eddig félreértelmeztek a holt-tengeri tekercsekből kinyert töredékes leírás alapján.
Az egyiptomi genizában őrzött dokumentum ugyanis arra utal, Kumrán a sziván hónapban tartott, sávuót nevű ünnep helyszíne volt. A sávuót arról emlékezik meg, hogy Isten a Sínai-hegyen átadta törvényeit Mózesnek.
„Úgy gondolom, a Damaszkusz-dokumentum tartalmazza azt a törvényt, amely az éves gyűlést szabályozza. Ez senkinek sem tűnt fel korábban” – mondta el Vainstaub.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
