Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
A rodoszi kolosszus
A Kr. e. 282-ben emelt szobor mind közül a legfiatalabb csoda volt, és az elsők között is pusztult el. Kevesebb, mint 60 éven át állt, ez azonban nem jelentette azt, hogy ne tekintették volna továbbra is a világ egyik csodájának.
A napisten Héliosz óriási szobrának elkészítése 12 évig tartott, Lindoszi Kharész szobrász vezetésével. A hatalmas műalkotás annak állított emléket, hogy Rodosz szigete egy egész éven át tartó ostrom után végül felülkerekedett ellenségein.
A legenda szerint az ostromlók hátrahagyott fegyvereinek beolvasztásával nyerték a bronzot és a vasat a kolosszushoz, és egy ostromtornyot használtak fel állványzatként.
Héliosz alakja a feljegyzések szerint 70 könyök (körülbelül 32 méter) magas volt, kezében egyesek szerint fáklyát, mások szerint lándzsát tartott. Az elterjedt ábrázolásmód a rodoszi kikötő bejárata felett, a két partján szétvetett lábakkal mutatja, ilyen teherbírású végtagokat azonban a korabeli öntési technikákkal nem volt lehetséges létrehozni.
A kolosszust Kr. e. 226-ban egy földrengés döntötte le, darabjai pedig a földön hevertek, miután a városállam lakói elutasították a külső segítséget az újjáépítéséhez – arra hivatkoztak, egy orákulum szerint bizonyára megsérthették Hélioszt, ha jónak látta ledönteni.
A kolosszus darabjai ezt követően mintegy 800 éven át a helyszínen maradtak, ahol továbbra is csodájukra jártak az emberek, és megpróbálták elképzelni, milyen lehetett a szobor fénykorában. Idősebb Plinius római történetíró (Kr. u. 23 k. – Kr. u. 79) leírása szerint „fektében is izgatja csodálatunkat és képzeletünket. Kevesek érik csak körbe karjaikkal hüvelykujját, ujjai pedig nagyobbak, mint a legtöbb szobor.
Kr. u. 653-ban az I. Muávija omajjád kalifa vezette arab seregek elfoglalták Rodoszt, és elhurcolták a szobor darabjait, hogy beolvasszák. A leírások szerint a hatalmas mennyiségű fém 900 tevére való tömeget tett ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
