Eddig ismeretlen leletek a jégkorszaktól a kora középkorig
2015. október 1. 09:58 MTI
Új termeket és új részlegeket nyitottak meg a bécsi Természettudományi Múzeumban szerdán, ahol többek között az őskőkori Willendorfi Vénusz, valamint a felső-ausztriai Hallstatt város sóbányáinak története mutatkozik be, továbbá a nagyközönség számára eddig ismeretlen leletek is megtekinthetők a jégkorszaktól egészen a kora középkorig.
Az állandó kiállítás felújítására többek között azért volt szükség, mert legutóbb 45 éve zajlottak hasonló munkálatok - mondta a megnyitón az őskori részleg vezetője. Kiemelte: azóta nemcsak a tudomány lépett hatalmasat előre, hanem számos új és izgalmas formában is meg lehet mutatni a legfontosabb archeológiai leleteket. A bejárati kiállítóteremben Jeff Koons amerikai művész Balloon Venus (Orange) című alkotása látható. A Willendorfi Vénusz ihlette mű 2016 márciusáig tekinthető meg a múzeumban. A modern darabot azonban csupán néhány lépcső és folyosó választja el az igazi alkotástól.
A múzeum őskort bemutató termeinek átalakítása során a 11,1 centiméter nagyságú Willendorfi Vénusz, amelyet az intézmény igazgatója, Christian Köberl a múzeum Mona Lisájának nevezett, mostantól saját vitrinben látható. Arra törekedtek, hogy kiemeljék a szobrocska "különleges auráját", és hogy a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának számító prehisztorikus alkotásról lehetőleg semmi se terelhesse el a figyelmet. A terem közepén álló speciális tárló világítását úgy oldották meg, hogy úgy tűnjön, mintha a Willendorfi Vénusz szabadon lebegne. Ugyanebben a helyiségben állítják majd ki egy másik híres ausztriai lelet, a Galgenbergi Vénusz eredetijét, amely január végéig még egy belgiumi kiállításon szerepel. A két alkotás a múzeum legrégibb emberábrázoló szobra, így akarta a múzeum kiemelni ezt a két Vénusz-szobrot a számos őskori alkotás közül.
A következő helyiségben a Morva folyó mentén feltárt csaknem harmincezer éves településmaradvány leletei láthatók, valamint a legkorábbi bizonyítékai annak, hogy földművelés folyt a mai Ausztria területén, a Bécs közelében fekvő Brunn am Gebirge település környékén is. Bemutatnak leleteket a bronzkori, időszámításunk előtti 1600 és 1300 évek közötti vasművességről, Bécsújhely (Wiener Neustadt) környékéről, a Salzkammergutban található cölöpházakat pedig egy nagy kivetítő segítségével lehet jobban megismerni.
A múzeum kutatói több évtizedes munkájuk eredményeként egyedülálló betekintést nyújtanak a felső-ausztriai Hallstattban egykor élő munkásemberek mindennapjaiba. A világ egyik legrégibb ipari negyedének számít ez a vidék, ahol hétezer évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni az emberek a sóbányászattal. Ezen túl a Hallstattban szokványos őskori temetkezési formákat és csaknem 1500 feltárt sír leleteit is bemutatják. Látható továbbá a Krisztus előtti 330 és 150 közötti időkből származó druida vaskorona, az egyetlen olyan ünnepi fejdísz, amelyet nem a Brit-szigeteken találtak meg, és kiállítottak továbbá az Ausztria területén uralkodó Babenberg-dinasztia korai történetéről szóló anyagokat is.
A különszobákban különleges biztonsági intézkedések mellett aranyból készült használati tárgyak tekinthetők meg, amelyek többségét most láthatja első alkalommal a nagyközönség. A Krisztus előtti negyedik századból való legértékesebb darabokat az alsó-ausztriai Hohe Wand környékén tárták fel, kiállítottak továbbá bulgáriai Várna városából származó aranytárgyakat is. Láthatók még a Hallstatt környékén megtalált 14 részből álló aranykincsek is, amely feltehetőleg Erdély környékéről származnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
