Múlt-kor.hu

Dühösen ébredt hosszú álmából, és hontalanná tette Luzon őslakosait a Pinatubo vulkán

Dühösen ébredt hosszú álmából, és hontalanná tette Luzon őslakosait a Pinatubo vulkán

2022. június 15. 19:30 Múlt-kor

Máig látható nyomok

A hegy oldalán a már említett piroklaszt ár száguldott le, és egyes, addig mély völgyeket 200 méter vastagságban is feltöltött friss vulkáni törmelékkel. A kitörés annyi magmát és szilárd követ kivont a hegy csúcsa alól, hogy az hatalmas, 2,5 kilométer átmérőjű kalderává omlott be, magassága 260 métert csökkent.

A kisebb, többnyire hamut lövellő kitörések egészen szeptemberig folytatódtak, 1992 októberében pedig újabb magmaadag töltötte fel a Pinatubo kalderáját. A hegy környéke még öt évvel a nagy kitörés után sem volt veszélytelen: 1996-ban egyes helyeken még 500 Celsius-fokos hőmérsékleten izzott a völgyekben összegyűlt törmelék, és teljesen máig sem hűlt ki.

Ha e törmelékhalmazokat a felszíni patakok vagy a talajvíz eléri, rendszerint gőzrobbanás történik, amelynek következtében újra hamu kerül a levegőbe. A hamut emellett a monszunesőzések és tájfunok is újra szétterítik, hatalmas, hamuból álló sárlavinákat (jávai nyelven laharokat) előidézve.

Szerencsére a kitörést mind a Fülöp-szigeteki, mind az amerikai vulkanológiai és szeizmológiai intézetek szakértői előrejelezték, így a környékről a lakosságot időben evakuálták. A kereskedelmi repülőket eltérítették a környékről, bár így is voltak járatok, amelyek túl közel repültek a hamufelhőhöz, és összesen mintegy 100 millió dolláros kár keletkezett.

A halálos áldozatok számát hivatalosan 847-re teszik, ők többnyire a felgyülemlett hamu súlya alatt összeomló tetők alatt vesztették életüket, azonban a kitörés által okozott halálesetek pontos számát a kitöréssel egy időben pusztító tájfun miatt nehéz megállapítani.

Habár a felszerelés nagy részét sikerült megóvni, a Fülöp-szigeteken található két legnagyobb amerikai támaszpont – a Clark légibázis és a Subic-öböl hadikikötője, mindkettő Luzon szigetén – épületei súlyos károkat szenvedtek.

A Pinatubo 1991-es kitörése mintegy 20 millió tonna kén-dioxidot juttatott a sztratoszférába, ami az elkövetkező év során mintegy 0,5 Celsius-fokos hűlést eredményezett a Föld légkörének átlaghőmérsékletében.

A kitörés drámaian megváltoztatta Luzon szigetének központi régióját, amely mintegy hárommillió embernek adott otthont. Az őslakos aeta nép tagjai közül – akik a hegy oldalában éltek – mintegy 20 000 főt tartósan elűzött otthonaikból a kataklizma, jó részük máig „ideiglenes” táborokban várja, hogy visszatérhessen szülőföldjére.

Körülbelül 200 000 ember költözött eddig vissza a hegy környékére, ahol azonban továbbra is fenyegetést jelentenek az iszapárak, amelyek több települést maguk alá temettek. A hamu által be nem temetett rizsföldek és cukornádültetvények ma is művelhetők, a forró hamu által érintettek azonban még sokáig nem lesznek alkalmasak a termelésre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Dühösen ébredt hosszú álmából, és hontalanná tette Luzon őslakosait a Pinatubo vulkán

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra