Darwin „istengyilkos” műveit egy vonakodó konzervatív könyvkiadó jelentette meg
2020. február 17. 15:58 Múlt-kor
Különös partnerség
Ennek ellenére a könyvkiadó nem tudta kordában tartani a könyv tartalmával kapcsolatos ellenérzéseit. Lapjában, a Quarterly Review-ban Darwin egyik leghevesebb kritikusától, Oxford érsekétől, Samuel Wilberforce-tól rendelt recenziót.
Később saját kritikát is megfogalmazott Szkepticizmus a geológiában, és ennek okai című könyvében.
Murray azt írta: „A világ, melyben élünk, mely oly gyönyörű, oly telített minden ajándékkal, amely hozzájárulhat az ember előrehaladásához, virágzásához, és boldogságához”, aligha lehet Teremtőjének „befejezetlen” munkája.
Elutasította a gondolatot, hogy a világ „képes lehet a javulásra a napról napra történő materiális változáson keresztül.”
1871-ben, Az ember származásának megjelenésekor Murray ismét őrlődött magában: jóváhagyta és felügyelte a könyv kiadását, azonban teljesen szabad kezet adott a Quarterly Review-ban Darwin legádázabb ellenségeinek.
Egy St. George Mivart nevű katolikus biológus „radikálisan hamis metafizikai rendszernek” nevezte a könyvben foglaltakat (Nickerson elmondása szerint a recenzió már-már „tébolyodott” hangvitelű).
Elwin ugyanúgy gyűlölte eme írást, mint korábban A fajok eredetét, és biztos volt benne, hogy „az elmélet, mely szerint az ember a vadaktól származik, el fog tűnni”, amint „egy igazán eminens természettudós színre lép”, hogy helyre tegye Darwint.
Akármennyire feszült is volt viszonyuk, Murray 11 művet jelentetett meg Darwintól, összesen mintegy 150 kiadásban.
Bármennyire tiltakozott is a tudós nézetei ellen, fontos volt neki a bevétel, az olvasók pedig rendre kígyózó sorokban álltak Darwin írásaiért – Az ember származása még A fajok eredeténél is több példányban kelt el.
Mind a szerző, mind a kiadó „felfedezte, hogy Darwin nevével a címlapon sok könyvet lehet eladni” – írja Nickerson.
A Murray-Darwin partnerséget egy másik tényező is segíthette életben maradni a könyvkiadó fenntartásai ellenére: a társadalmi helyzet.
Darwin egyetemet végzett, igazi „gentleman” volt, az angol felsőosztály megkerülhetetlen tagja, aki vidéki házzal és jelentős vagyoni örökséggel bírt – más szóval pontosan az a fajta ember volt, akinek műveit Murray szívesen kiadta.
„Murray sosem adta volna ki Darwin könyvét, ha valamiféle munkásosztálybeli radikális lett volna” – mondja Nickerson. „Darwin azonban nem az volt. Radikális lehetett ugyan, de egyúttal gentleman is, Murray pedig őket kiszolgálta.”