Csontokból lepárolt gyógyszerektől reméltek egykor jobbulást Európa koronás fői
2021. november 11. 18:39 Múlt-kor
Gyógyulás borzasztó forrásból
Az emberi testrészek gyógyászati célú fogyasztásának divatja az Atlanti-óceán túlpartján is elfogadottá vált. A 17. századi puritán orvos, Edward Taylor egész sor kannibalisztikus kúrát sorolt fel kézzel írott Gyógyszereskönyvében. A hasznos emberi tagokról írt kimerítő listáján szerepelt többek között „Férfi Koponyája” („jó a fej betegségeire és a nyavalyatörésre”, avagy epilepsziára), és „Halott koponyájában nőtt moha, levegőztetve” (vérzés elállítására).
Bár a gyógymódok legtöbbje többet ártott, mint használt, a betegek mégis esküdtek rájuk. A különféle testrészeket csokoládéval, borral, tömény szesszel és más olyan anyagokkal keverték, amelyektől – egy csipetnyi önbecsapás hozzáadásával – a beteg jobban érezhette magát.
A holttestgyógyászat visszataszító mellékhatásként komoly keresletet teremtett az emberi maradványokra. A vesztőhelyek különösen népszerű forrásnak számítottak a szükséges testrészek beszerzéséhez, de hosszú éveken át virágzó kereskedelem zajlott feldolgozott egyiptomi múmiákkal is.
A történelem számtalanszor bebizonyította, hogy ha egy termékre kereslet mutatkozik, akkor akármennyire gusztustalan is, lesz olyan gátlástalan vállalkozó, aki kínálatot teremt elő. Az angol filozófus, Francis Bacon egyszer megjegyezte, hogy az orrvérzés ellen jónak gondolt mohos koponyákat könnyű beszerezni „az Írországban temetetlenül heverő holtak halmaiból”. A csatamezőkről gyűjtött, mohalepte koponyák valóban a londoni patikák mindennapos szereplői lettek.
Az írek által elszenvedett korabeli elnyomás újabb megalázó lépése volt halottjaik csontjainak áruba bocsátása. A különösen koponyák exportjával elérhető magas profit irreálisan sokáig megakadályozta, hogy bárki is belegondoljon az üzlet etikai vonatkozásaiba. Németországban különösen keresetté váltak a holttestekből készített gyógyszerek, így gyümölcsöző foglalkozásnak számított koponyákat gyűjteni Írországban, és eladni azokat Németországban.
Bár még 1778-ból is származnak koponyakereskedelmi feljegyzések, az orvosi kannibalizmus a 19. században alábbhagyott. Ahogy az orvostudomány elkezdte átlátni az anatómia és a fiziológia rejtett összefüggéseit, a mágikus elméletek többé már nem állták meg helyüket a tudománnyal szemben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
