Cseppkő árulja el a maja civilizáció hanyatlásának okát

2025. augusztus 18. 09:14 Múlt-kor

A Yucatán-félszigeten egy barlang mélyén talált cseppkő fontos nyomot adhat a maja civilizáció hanyatlása mögött álló tényezőkhöz. A vizsgálatok szerint több hosszan tartó aszály – köztük egy tizenhárom éves – is komoly szerepet játszhatott a térség társadalmi és politikai összeomlásában.

Évekig tartó aszályok

A Science Advances folyóiratban közzétett tanulmány részletesen elemzi a cseppkő rétegeit. Ezek az ásványi növedékek, akárcsak a fák évgyűrűi, megőrzik az adott év csapadékviszonyait. A Tecoh közelében lévő barlang cseppköveiből kiolvasható, mennyi víz érkezett a május–októberi esős évszakban. Ez lehetővé tette a kutatóknak, hogy az éghajlati adatokat régészeti bizonyítékokkal vessék össze.

A IX–X. század fordulóján, a terminális klasszikus időszakban, Mexikó déli részén éveken át tartó szárazságok sújtották a térséget. A tanulmány szerint Kr. u. 871 és 1021 között nyolc olyan aszályos időszak  volt, amely egyenként több mint három évig tartott. Némelyiket csupán egyetlen csapadékos év szakította meg. A kutatók úgy vélik, ezek a hosszan tartó szárazságok éhínségeket okoztak és megingatták a maja mezőgazdaságot.

16 millió maja

A maják igyekeztek víztározókkal és ciszternákkal felkészülni a szárazságra, ám a legsúlyosabb aszályok még így is destabilizálták a központi városokat. Uxmalban leállt a monumentális építkezés és a feliratok készítése, a politikai rendszer pedig néhány évvel később összeomlott. Ezzel szemben Chichén Itzá túlélte a krízist, valószínűleg a Közép-Mexikóból érkező terményekkel fenntartott kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően.

A kutatás szerint a maja civilizáció csúcspontján mintegy 16 millió ember élt – kétszer annyi, mint a mai New York lakossága. A cseppkövek részletes éghajlati információi lehetővé teszik, hogy a tudósok pontosabban összevessék a társadalmi változásokat és az éghajlati viszonyokat. „A maja történelem e korszaka régóta lenyűgöz” – mondta Daniel H. James, a Cambridge-i Egyetem kutatója. „Most először van lehetőségünk az egyes lelőhelyek történetét közvetlenül összevetni a pontos éghajlati adatokkal.”