A Birodalmi Tanács immáron többségükben nem német-osztrák képviselői 1916 végétől nemzeti alapon, a nemzeti célok jegyében klubokat kezdtek szervezni. Először a Cseh Szövetség alakult meg, majd a szlovén küldöttek hozták létre a Jugoszláv Klubot az isztriai és dalmáciai képviselőkkel. Több éves szünet után I. Károly császár 1917 májusára újra összehívta a Birodalmi Tanácsot. A megnyitó ülésszakon František Stanek képviselő a csehek nevében kijelentette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának föderatív állammá kell alakulnia a Habsburg-ház uralma alatt, és ebben az államalakulatban a cseh korona országai a szlovák területekkel együtt egy szövetségi államegységet képeznének. Hasonlóan a Monarchia átalakítását célozta Jugoszláv Klub Anton Korošec által felolvasott nyilatkozata: a Monarchia területén élő összes délszlávot egyesítsék egy államba a dinasztia uralma alatt. A két nyilatkozathoz csatlakoztak az ukrán képviselők is. A cseh és a horvát program a cseh, illetve a horvát államjogra hivatkozott. A föderatív átalakítási javaslatot a német-osztrák képviselők elvetették. A birodalom szláv képviselői még a Monarchia átalakítását tervezték, miközben az emigráns politikusok és szervezeteik - nyugat-európai propagandával - a független csehszlovák és délszláv állam megteremtésén fáradoztak.