A szovjet csapatok gyors előrenyomulása következtében 1944. augusztus-szeptember fordulóján a Déli-Kárpátok hegyi átjáróinak birtoklása minden harcoló fél számára létfontosságúvá vált. A 2. Ukrán Hadseregcsoport célja az volt, hogy a Havasalföldről a hegység déli vonulata felől a román kézen lévő átjárókon át a keleti vonulatot védő magyar-német csapatok hátába kerüljön. A német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport visszavonulásához magyar területre égető szükség lett volna a déli hegyi átjárókra is, s a Magyar Királyi Honvédség kísérletet tett azok lezárására. Az újjászervezett 2. hadsereg szeptember 5-én megindított támadása azonban elkésett, s az Erdély szívében kialakuló tordai csatában a honvédek arra voltak képesek, hogy egy hónapon át megakadályozzák az egyesült szovjet-román seregek áttörését Magyarország belső területei felé.